A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: könyvajánló. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 26., vasárnap

Rumini – egy „vérbeli kalandregény”

Rumini a legbelevalóbb kisegér, akiről valaha is olvastam. Igazi vagány, aki akár Egérváros huligánjai között is megállta volna a helyét, de szerencséjére a legszebb vitorlás a Szélkirálynő hajósinasa lett. A minden lében kanál kisegér direkt keresi a veszélyt, leleményességével, és egy kis szerencsével azonban általában kikeveredik a kalamajkából, hogy aztán még nagyobba kerülhessen.


A Szélkirálynő fedélzetén útnak indulnak Pelevárba a Ragacs-tengeren keresztül, a Sárkány-szoroson á. Útközben találkoznak a veszedelmes óriáspolippal, kikötnek a fabatkák szigetén, és a kalózok sem kímélik a hajót. A sok megpróbáltatás során igazi pajtásra talál Rumini, hisz ebből a rengeteg veszélyből csak a barátság és némi varázserő segítségével lehet kikeveredni.



A könyv 2007-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve díját, az írónőt pedig 2011. március 15-én József Attila díjjal tüntették ki. A Rumini című könyv első része az 5 kötetes meseregény sorozatnak: Rumini Zúzmaragyarmaton 2007-ben, A négy jogar 2009-ben, Galléros Fecó naplója 2010-ben az 5. rész pedig nemrég jelent meg Rumini Datolyaparton címmel. A könyv sok magyar általános iskolában kötelező, ill. ajánlott olvasmány is (3-5 osztályban). Rumininek igazi kultusza van az interneten, létezik Rumini-klub, rejtvényfejtés, kreatív sarok…
Ajánlom a 7-12 éves korosztálynak önálló olvasásra, a kisebbeknek pedig felolvasásra, izgalmas lebilincselő olvasmány a nyárra.
Keresse a könyvtárban…

Berg Judit: Rumini; Pozsonyi Pagony, 2006.

SzE

2011. április 29., péntek

"Egy kis édes semmittevés" - Könyvajánló


Már alig várom a tavaszt, a bőrömet simogató napsütést, a nyarat, a csontig ható hőséget. Addig is mindenkinek ajánlom Frances Mayes: Napsütötte Toszkána című művét, amely nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek, társadalomrajznak. Ám elsősorban regény. Mayes amerikai író és költő. Könyvében naplószerűen beszéli el, hogyan találtak maguknak – férjével – második otthont Itáliában. A megvásárolt ház felújítása körüli nehézségeket feledteti az ott élők megismerése, majd a befogadtatás öröme. Az olasz konyha ízei, a finom borok zamata, és a baráti vacsorák során elfogyasztott ételek receptjei ugyanolyan fontosságot kapnak, mint az olasz táj lenyűgöző szépségének leírása, vagy az etruszk művészettörténeti kitekintések. Azok, akik látták a hasonló címmel készült filmet, a könyv talán csalódást okozhat, hiszen a regényben nincs szerelmi szál. Mégis magával ragad, felmelegít, elgondolkodtat. Egy fárasztó nap után jól esik a könyvből néhány oldalt elolvasni, mindig csak egy kicsit, hogy minél tovább tartson a dolce far niente, az édes semmittevés.

Frances Mayes: Napsütötte Toszkána, avagy otthon Olaszországban, Budapest: Tercium Kiadó, 2001-2002. SZE

2011. április 5., kedd

Könyvajánló

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Muhi Andris és a pacák birodalma
Varró Dániel szemünk láttára válik a magyar irodalom jelentős alakjává. A Túl a Maszat-hegyen, Muhi Andris és a pacák birodalma verses meseregény főhőse korunk kisiskolása, aki Badarországon keresztül a Maszat-hegyre indul, hogy meglátogassa szélsőségesen koszos óvodáskori barátját, Jankát. Útja során különös szereplőkkel találkozik, többek között barátságot köt a nagy zsiráfmadárral, Csáléval és az Egyenessel, Turgenyevvel a krumplival…
Főhősünk akaratán kívül belecsöppent a mesebeli Paca cár és az ő hatalmát megdönteni akarók (Partvis Attila és társai) harcába. Kiderül, hogy Janka nem hétköznapi óvodás kislány, hanem mesebeli hercegnő, ki a Maszat-hegyi birodalom trónjának várományosa. Ám a trónbitorló Paca cár ördögi tervvel akarja az egész mesebeli birodalmat telepacázni, miközben a birodalom békés lakóinak nyugalmát az ellenálló titkos mozgalom tagjai a „barbár takarítók” zavarják. Andris természetesen nem hagyhatja ezt…
Barátságról és környezetvédelemről szól a történet, de az értékes és a felszínes közötti különbség felismerésére is tanít. Mindezt mai tündérmese formájában, nagyszerű humorral. A 8-10 éves gyerekeket a gördülékeny meseszövés, a kisebbeket a nyelvi játék, rímek, dallamok és szóbújócskák szórakoztatják. A könyv a klasszikus verselést, a hagyományos költészetet képviseli. A felnőtt olvasó számára pedig a felismerés élményét nyújthatja, hiszen formai eszközökkel ismert költők műveit, stílusát idézi.
SzE

(Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Muhi Andris és a pacák birodalma; Budapest, Magvető, 2003.)

2011. március 6., vasárnap

O L V A S Ó L A P


“(…) Görgey Artúr a magyar szabadságharcnak nem árulója, hanem kitűnő és a hazájához mindvégig hű hadvezére volt. Őszinte hazafi, kivételes katonai tehetség, rendkívüli személyiség.”

Az ünnepi március hónapban az 1848-49-es események abszolút főszereplőjét Görgey Artúrt ajánlom figyelmükbe. Méghozzá Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története c. kétkötetes művéből.
Olyan emberről írt “harag és elfogultság nélkül”, aki meghatározója volt az akkori harcoknak. Mitöbb, túlélte Kossuth Lajost és örök ellenfelét I. Ferenc József császárt és királyt, 1916-ban fejezte be küzdelmes életét.
Nevét történelmünk aranylapjain kellene emlegetnünk – ehelyett mindössze két helyen viseli nevét közterület... míg Kossuth utcának minden községben a főutca van elnevezve.

Ajánlom figyelmükbe e kiadványt, amiben a szerző hosszas kutatások után végre bebizonyította – nem volt áruló a fővezér, hanem a Kossuth-kancellárián cserélték össze a 340-es és a 339-es sorszámú levelét amelyet hű kormányzójához írt.
KG

2011. február 3., csütörtök

Olvasólap




“(…) A magyar nyelv puritán, kíméletlenül őszinte, nem ismer megalkuvást! Ha valaki “Jó”, az hogyan lehetne bármi más. (…) Ami magával ragadja az olvasót az az, hogy vitéz Joó Sándor ellenállhatatlan Ősi mesélő!” Vitéz Hunyadi László főkapitány sorait választottam az első mondatoknak. Négy kötet, füzet – a teljes huszadik század. Egyéni és nemzetsors az egyszerű dömsödi ember szemével. A hadtörténelmi részekből a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is gazdagodott. Sándor bácsit ismerem személyesen – életvidám, valódi EMBER! Tudást birtokol, nem öncélúan. Azt élvezetes formában adja nekünk, élete 1919-től már kész regény. A történelem, kortörténet iránt érdeklődőknek “kötelező”, hogy a régeikről való ismereteink ne csak a poros levéltári anyagokra épüljenek…
(vitéz Joó Sándor m.kir. főhadnagy: Gyermekkorom, élményeim, emlé-keim I. köt. – Katonaéletem II. köt. – Hadifogságom története III. köt. – Életem a szocializmusban IV. köt; Magánkiadás 2008. szerk. v. Joó Katalin – Rovás Nyomda, Pomáz)
Kákonyi Gellért