A következő címkéjű bejegyzések mutatása: programajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: programajánló. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. augusztus 7., vasárnap
2011. augusztus 6., szombat
2011. augusztus 2., kedd
Szent István napján
„Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzód a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel...”
(Szent István király intelmei Imre herceghez - Részlet)
Szent István király és az államalapítás ünnepe alkalmából augusztus 20-án a Római Katolikus Egyházközség és Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete tisztelettel meghívja a Város Lakosságát és újságunk olvasóit a városi ünnepségre!
Az ünnepség helyszíne:
Szent Mihály Római Katolikus Templom, Szent István tér
Az ünnepi műsor:
10.15: Ünnepi Szentmise a templomban
11.00: Ünnepi műsor a Szent István téren, az új kenyér szentelése, megáldása.
Az ünnepséget Molnár Alajos plébános és Darányiné Csonka Valéria református lelkész vezeti.
Ezt követően önkormányzati kitüntetések átadása történik és az ünneplők meghívása a Városházára.
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011. augusztusi számában.)
Veterán motorosok Nyergesújfalun
Augusztus 15-19-e között városunk vendége lesz a karlsdorf-neuthardi Veteránbarátok Egyesülete.
A járművekért rajongók 16-án kedden 14 órától a tavaknál lévő Sportbüfé előtt találkozhatnak a motorokkal és gazdáikkal.
15 órától motoros túra indul a Bajót-Bajna-Nagysáp-Szentkereszt-Bajót-Nyergesújfalu útvonalon az Esztergomi Veterán Egyesület tagjaival közösen.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011. augusztusi számában.)
A sorsfordító Mohács
Aradi Lajos előadássorozata folytatódik Nyergesújfalun. A sorozat következő előadására 2011. augusztus 12-én, pénteken 18 órai kezdettel kerül sor, a nyergesújfalui Térségi Közösségi Házban.
A sorozat következő előadásának címe:
II. Lajos és a nemzet tragédiája (Mohács)
Az előadás ingyenes, nem szedünk belépőt, csupán egy ládika lesz, amiben támogathatják tetszés szerint az előadássorozat szervezését. (Nagy szükségünk lenne támogatókra, hogy továbbra is ingyenes lehessen az előadás.) Érdeklődni lehet a hogyes.karoly@freemail.hu elektronikus levélcímen és a 06-70-942-6830-as telefonszámon Jelölj ránk a facebook-on: http://www.facebook.com/#!/pilisszakralis
Előre is köszönjük részvételét!
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011. augusztusi számában.)
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011. augusztusi számában.)
2011. július 13., szerda
TÚRÁK A KÖRNYÉKEN - ELSŐSORBAN VENDÉGEKNEK!
Nyergesújfaluról indulva a túrázók számára több napra elegendő felfedezni való kínálkozik. Több nap, több éjszaka. Jelenleg egy – igényesebb – szálláshely van a városban, azonban szorgalmazzuk további lehetőségek kialakítását. Elsősorban a fiatalabbak számára fontos, hogy esténként ne kizárólag - a helység megismerésére tagadhatatlanul a legalkalmasabb - falusi kocsma legyen az egyetlen kikapcsolódási pont.
A lehetőségek bemutatásánál célszerű a tavaszi Nyerges 40/20 teljesítménytúrák útvonalaira hagyatkozni, hiszen a három éves múltra visszatekintő eseményen a szervezők (Négy égtáj Túra- és Szabadidősport Egyesület) igyekeznek minél több természeti szépséget és épített örökséget bemutatni az ország minden részéről érkezőknek.
A túra már a tíz leglátogatottabb teljesítménytúra egyike!
Amellett, hogy büszkék vagyunk a Nyerges 40/20 sikerére, feltétlenül megemlítendő az útvonalkövető túramozgalom legismertebbje, az 1100 km-es Országos Kéktúra (OKT), mely áthalad a közigazgatásilag városunkhoz tartozó Pusztamaróton. Ezt a ma már csak táborozók által lakott egykori települést érinti a Kinizsi 100 és a Gerecse 50 teljesítménytúra is.
Visszatérve a Nyerges 40/20-ra: a rajt helyszíne a horgásztavaknál van, amelyek a 10-es útról Budapest felől érkezve legegyszerűbben a vasúti átjárón túl balra kanyarodva az első utcán át (Tó utca) közelíthetőek meg. (A Viscosa HSE kezelésében lévő hangulatos tavakon napijegyet is válthatnak a horgászat szerelmesei.)
A tavaktól visszafelé indulva, keleti irányba indulva a Hétforrást keressük. Garázssor mellett haladunk el, majd hamarosan eljutunk a forrásig. Utunkat távolabbról pincék szegélyezik, majd szép kilátást nyújtó útvonalon, néha erdőben jutunk el Mogyorósbányáig. Az első település szép, rendezett, talán annak is köszönhetően, mert zsákfalu (Tátról érhető el közúton). A Kakukk Vendéglőben található a Kéktúra pecsételőhelye. A templom mellett egy belsőépítészeti szempontból egyedi, kitűnő konyhával bíró családias étteremre bukkan a vándor. A következő állomás a Mogyorósi Kőszikla, ide a temető melletti út vezet fel. A hegytetőről jól láthatóak a környékbeli települések, a Duna, az esztergomi Bazilika, a közelben a Nagy-Gete bérce, a Hegyes-kő, távolabb a Pilis és a Börzsöny nyúlványai.
A Kőszikláról továbbhaladva újra felbukkan a bajóti Öreg-kő, a sziklamászók paradicsoma, majd szép lovakat látunk – rögvest Péliföldszentkeresztre érkezünk. Ez a lovarda csak a májusi „Nyiss ránk!” rendezvény hétvégéjén látogatható szabadon. Itt a műemlék barokk kegytemplomot és a szalézi rend épületeit láthatjuk, a hely csodaszép. A templomot 1735-ben építtette Eszterházy Imre hercegprímás, ő nyilvánította búcsújáró helynek. Az 1700-as években már állt itt egy kolostor, először a nazarénusok, majd a pálosok, és 1913-tól a szalézi szerzetesek kapták meg. 1944-ben menekülniük kellett Magyarországról, így hamarosan az állam tulajdonába került a rendház. Az elmúlt 40 évben volt vájár ipari iskola 1981-ig, 1989-ig börtön, de Rockenbauer Pálék még úttörőtáborként is látták. 1994-ben a szalézi rend visszakapta épületeit, majd később a nyergesújfalui középiskola fenntartói jogát. Visszaköltözésüket követően a templomot, a rendházat is felújították. A kegytemplom legértékesebb kincse a Szent Kereszt ereklye, hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. Ma Péliföldszentkereszt kegyhely, lelkigyakorlatos ház és nyári üdülőhely, elsősorban családoknak és fiataloknak.
Lourdes-i barlang is van itt, környezete tavaly óta igényesen kiépítve. A barlanggal szemben egy forrást találunk, jéghideg vízzel. Érdemes megkóstolni. Ezután nincs sok hátra az Öreg-kőig, ahonnan a kék barlangjelzésen megyünk tovább. A Jankovich-barlang fokozottan védett képződmény a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában: 346 (egyes források szerint 330) méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Dunántúl egyik fontosabb ősrégészeti lelőhelye, 1910 körül gazdag őslénytani és ősrégészeti anyagot találtak itt a kutatók. Szabadon látogatható. Ha a barlang fölé megyünk, újra csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Leérve a jelzésen Bajótra jutunk. Temploma mind történeti, mind művészettörténeti és régészeti szempontból figyelemre méltó. Tornya a 13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg a Bánk Bánból is ismert Bojóti Simon volt. 1982 márciusában Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festette a templomnak, hálából, hiszen a II. világháború alatt itt rejtőzködött férjével, Vas István költővel. A bajóti Golgota különleges: bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.
Bajóton a polgármesteri hivatalt elhagyva a főutcáról meredek mellékutcában indulunk felfelé a nyergesi pincesorok irányába, vagy – legegyszerűbb módon - a Bajót-Nyerges kerékpárúton a lovardát elhagyva balra rétet találunk, innen nyílnak a pincesorok, érdemes körülnézni.
Borkiméréssel jelenleg még nem foglalkoznak a gazdák, de cél a régi hagyomány „közkinccsé tétele”, azaz borút kialakítása. A családi igényekre kialakított szőlőterületek az Ászár-neszmélyi borvidékhez tartoznak.
(Szent Donát Borünnep: augusztus első szombatja)
A 40 km-es táv érinti a vörös mészkövéről híres Gerecsét. Nyergesújfaluról kiindulva a hegység megismeréséhez célszerű Pusztamarótra gyalogolni, vagy autózni. Pusztamarót története beváltotta a névben rejlő sorsot: pusztává vált. A hatvanas években még iskola is működött az akkoriban gyümölcsöséről, főleg almáiról ismert településen, ma viszont csak a temető maradványai emlékeztetnek a múltra. Idejutni kissé rázós, hiszen mintegy öt kilométer hosszúságú földúton közelíthetjük meg a Bajót-Bajna országútról lekanyarodva. A másik irányból, a Süttő-tardosi út felől érkezve – az egykori „hadiúton” - sorompóba ütközünk. Ha szerencsénk van, kinyitja egy arra járó bennfentes „kulcstulajdonos”, ha nagy szerencsénk van, díjazást sem vár el ezért...
Az Országos Kéktúra útvonalán haladva elérjük a kastélyt, amely az esztergomi érsek tulajdonából kikerülve fővárosi gyermeküdülő volt, majd elhagyatottan állt, míg végül visszakapta a katolikus egyház és most újra fogadja a fiatalokat az esztergomi ferences rendház fenntartásában. Elhaladva az épület mellett feljuthatunk a Gerecse-tetőre a TV-toronyhoz. Ha a kastélytól északkeletre letérünk a túraútvonalról, a kis-gerecsei kőfejtőhöz jutunk. Ez kedvelt sziklamászóhely és páratlan látvány. Kelet felé visszajutunk az OKT-ra, majd a fentebb hadiútként emlegetett szilárd burkolatú útra, ahonnan Bikolpuszta irányába haladva, majd jobbra felfelé tartva a kis-gerecsei kőbányánál is impozánsabb pisznicei kőfejtőt találjuk. Felette fészkel a kerecsensólyom, így a költéstől a fiókák kirepüléséig, felnövekedéséig engedéllyel, vezetővel látogatható az ország egyik legszebb bányaterülete.
(Maróti Piknik a maróti csata emlékére: szeptember első vagy második hétvégéje – ld.: rendezvénynaptár)
A Gerecse minden évszakban lenyűgöző, de különösen szép április-május tájékán, amikor a hatalmas medvehagyma-mező virágzik és télen, amikor zúzmara vagy hó borítja.
Hazatérve, ha még van jártányi erőnk, sétáljunk le a Dunához, látogassuk meg a horgásztavakat vagy a házias ízeiről ismert Ászok Vendéglőt, a zenei csemegéket is kínáló Bali Art Cafét, ahol kávéházi hangulatban szintén bátran elkölthetjük vacsoránkat.
A lehetőségek bemutatásánál célszerű a tavaszi Nyerges 40/20 teljesítménytúrák útvonalaira hagyatkozni, hiszen a három éves múltra visszatekintő eseményen a szervezők (Négy égtáj Túra- és Szabadidősport Egyesület) igyekeznek minél több természeti szépséget és épített örökséget bemutatni az ország minden részéről érkezőknek.
A túra már a tíz leglátogatottabb teljesítménytúra egyike!
Amellett, hogy büszkék vagyunk a Nyerges 40/20 sikerére, feltétlenül megemlítendő az útvonalkövető túramozgalom legismertebbje, az 1100 km-es Országos Kéktúra (OKT), mely áthalad a közigazgatásilag városunkhoz tartozó Pusztamaróton. Ezt a ma már csak táborozók által lakott egykori települést érinti a Kinizsi 100 és a Gerecse 50 teljesítménytúra is.
Visszatérve a Nyerges 40/20-ra: a rajt helyszíne a horgásztavaknál van, amelyek a 10-es útról Budapest felől érkezve legegyszerűbben a vasúti átjárón túl balra kanyarodva az első utcán át (Tó utca) közelíthetőek meg. (A Viscosa HSE kezelésében lévő hangulatos tavakon napijegyet is válthatnak a horgászat szerelmesei.)
A tavaktól visszafelé indulva, keleti irányba indulva a Hétforrást keressük. Garázssor mellett haladunk el, majd hamarosan eljutunk a forrásig. Utunkat távolabbról pincék szegélyezik, majd szép kilátást nyújtó útvonalon, néha erdőben jutunk el Mogyorósbányáig. Az első település szép, rendezett, talán annak is köszönhetően, mert zsákfalu (Tátról érhető el közúton). A Kakukk Vendéglőben található a Kéktúra pecsételőhelye. A templom mellett egy belsőépítészeti szempontból egyedi, kitűnő konyhával bíró családias étteremre bukkan a vándor. A következő állomás a Mogyorósi Kőszikla, ide a temető melletti út vezet fel. A hegytetőről jól láthatóak a környékbeli települések, a Duna, az esztergomi Bazilika, a közelben a Nagy-Gete bérce, a Hegyes-kő, távolabb a Pilis és a Börzsöny nyúlványai.
A Kőszikláról továbbhaladva újra felbukkan a bajóti Öreg-kő, a sziklamászók paradicsoma, majd szép lovakat látunk – rögvest Péliföldszentkeresztre érkezünk. Ez a lovarda csak a májusi „Nyiss ránk!” rendezvény hétvégéjén látogatható szabadon. Itt a műemlék barokk kegytemplomot és a szalézi rend épületeit láthatjuk, a hely csodaszép. A templomot 1735-ben építtette Eszterházy Imre hercegprímás, ő nyilvánította búcsújáró helynek. Az 1700-as években már állt itt egy kolostor, először a nazarénusok, majd a pálosok, és 1913-tól a szalézi szerzetesek kapták meg. 1944-ben menekülniük kellett Magyarországról, így hamarosan az állam tulajdonába került a rendház. Az elmúlt 40 évben volt vájár ipari iskola 1981-ig, 1989-ig börtön, de Rockenbauer Pálék még úttörőtáborként is látták. 1994-ben a szalézi rend visszakapta épületeit, majd később a nyergesújfalui középiskola fenntartói jogát. Visszaköltözésüket követően a templomot, a rendházat is felújították. A kegytemplom legértékesebb kincse a Szent Kereszt ereklye, hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. Ma Péliföldszentkereszt kegyhely, lelkigyakorlatos ház és nyári üdülőhely, elsősorban családoknak és fiataloknak.
Lourdes-i barlang is van itt, környezete tavaly óta igényesen kiépítve. A barlanggal szemben egy forrást találunk, jéghideg vízzel. Érdemes megkóstolni. Ezután nincs sok hátra az Öreg-kőig, ahonnan a kék barlangjelzésen megyünk tovább. A Jankovich-barlang fokozottan védett képződmény a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában: 346 (egyes források szerint 330) méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Dunántúl egyik fontosabb ősrégészeti lelőhelye, 1910 körül gazdag őslénytani és ősrégészeti anyagot találtak itt a kutatók. Szabadon látogatható. Ha a barlang fölé megyünk, újra csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Leérve a jelzésen Bajótra jutunk. Temploma mind történeti, mind művészettörténeti és régészeti szempontból figyelemre méltó. Tornya a 13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg a Bánk Bánból is ismert Bojóti Simon volt. 1982 márciusában Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festette a templomnak, hálából, hiszen a II. világháború alatt itt rejtőzködött férjével, Vas István költővel. A bajóti Golgota különleges: bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.
Bajóton a polgármesteri hivatalt elhagyva a főutcáról meredek mellékutcában indulunk felfelé a nyergesi pincesorok irányába, vagy – legegyszerűbb módon - a Bajót-Nyerges kerékpárúton a lovardát elhagyva balra rétet találunk, innen nyílnak a pincesorok, érdemes körülnézni.
Borkiméréssel jelenleg még nem foglalkoznak a gazdák, de cél a régi hagyomány „közkinccsé tétele”, azaz borút kialakítása. A családi igényekre kialakított szőlőterületek az Ászár-neszmélyi borvidékhez tartoznak.
(Szent Donát Borünnep: augusztus első szombatja)
A 40 km-es táv érinti a vörös mészkövéről híres Gerecsét. Nyergesújfaluról kiindulva a hegység megismeréséhez célszerű Pusztamarótra gyalogolni, vagy autózni. Pusztamarót története beváltotta a névben rejlő sorsot: pusztává vált. A hatvanas években még iskola is működött az akkoriban gyümölcsöséről, főleg almáiról ismert településen, ma viszont csak a temető maradványai emlékeztetnek a múltra. Idejutni kissé rázós, hiszen mintegy öt kilométer hosszúságú földúton közelíthetjük meg a Bajót-Bajna országútról lekanyarodva. A másik irányból, a Süttő-tardosi út felől érkezve – az egykori „hadiúton” - sorompóba ütközünk. Ha szerencsénk van, kinyitja egy arra járó bennfentes „kulcstulajdonos”, ha nagy szerencsénk van, díjazást sem vár el ezért...
Az Országos Kéktúra útvonalán haladva elérjük a kastélyt, amely az esztergomi érsek tulajdonából kikerülve fővárosi gyermeküdülő volt, majd elhagyatottan állt, míg végül visszakapta a katolikus egyház és most újra fogadja a fiatalokat az esztergomi ferences rendház fenntartásában. Elhaladva az épület mellett feljuthatunk a Gerecse-tetőre a TV-toronyhoz. Ha a kastélytól északkeletre letérünk a túraútvonalról, a kis-gerecsei kőfejtőhöz jutunk. Ez kedvelt sziklamászóhely és páratlan látvány. Kelet felé visszajutunk az OKT-ra, majd a fentebb hadiútként emlegetett szilárd burkolatú útra, ahonnan Bikolpuszta irányába haladva, majd jobbra felfelé tartva a kis-gerecsei kőbányánál is impozánsabb pisznicei kőfejtőt találjuk. Felette fészkel a kerecsensólyom, így a költéstől a fiókák kirepüléséig, felnövekedéséig engedéllyel, vezetővel látogatható az ország egyik legszebb bányaterülete.
(Maróti Piknik a maróti csata emlékére: szeptember első vagy második hétvégéje – ld.: rendezvénynaptár)
A Gerecse minden évszakban lenyűgöző, de különösen szép április-május tájékán, amikor a hatalmas medvehagyma-mező virágzik és télen, amikor zúzmara vagy hó borítja.
Hazatérve, ha még van jártányi erőnk, sétáljunk le a Dunához, látogassuk meg a horgásztavakat vagy a házias ízeiről ismert Ászok Vendéglőt, a zenei csemegéket is kínáló Bali Art Cafét, ahol kávéházi hangulatban szintén bátran elkölthetjük vacsoránkat.
2011. június 14., kedd
NYOLCAK a Szépművészetiben
2011. június 10., péntek
Esztergomban mégis Vár a Színház!
Miközben Esztergom politikai elitje sorozatos, mentális jobb- és balegyenesekkel próbálja meggyőzni egymást, és a hitehagyott esztergomiakat arról, hogy egyedül ők a méltók a szebb napokat látott történelmi város vezetésére, akadt egy ember, Horányi László, akit a végveszélybe került Várszínház haldoklása cselekvésre ösztönzött. Egyszerűen képtelen volt beletörődni abba, hogy nyáron előadások nélkül maradjon Esztergom és térsége. Az alábbiakban a művész személyes üzenetét közöljük változtatás nélkül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)