Amint arról az előző Hírmondóban már írtunk, önkormányzati tapasztalatokkal rendelkező lakótársunk nyílt levél formájában juttatta el észrevételeit a szerkesztők részére. Ebben kritikával illette a jelenlegi képviselő-testület tevékenységét. A kritika épít, amennyiben van valóságalapja. Azt, hogy ebben az esetben hány százalékot képvisel a jogos felháborodás, döntse el az Olvasó. A levelet – lévén, hogy a zárt ülésen elhangzottakat hivatali titok övezi – a jogszerűen kiadhatatlan információk elhagyásával és a szerző kilétének felfedését elkerülve közöljük. A zárt ülésen történteket bemutatni szándékozó megjegyzések egyoldalúan, a levélíró távollétében, nem tényszerűen említették az ott elhangzottakat.
A költségvetési javaslatról
1.) „A képviselő-testületi ülések talán legfontosabb napirendje az éves költségvetés elfogadása. 20II. február 15-én városunkban is megtörtént az idei költségvetés elfogadása.”
A honlapon is megjelent a tervezet. A levélíró javaslataival két gond volt: egyrészt egy órával a képviselő-testületi ülés előtt kaptuk meg elektronikusan (a költségvetés elfogadásának előkészítése több hónapos feladat), másrészt a korábbiakban hanyagolt ésszerűsítésekre vonatkozó javaslatok egy része nyitott kapukat döngetett, azóta meg is valósult (zeneiskola támogatása Lábatlan által, építéshatósági és okmányirodai létszámcsökkentés, rendezvénykeret tavalyi összegének egyharmaddal történő csökkentése), másik része számunkra értelmezhetetlen, hiszen az előző testület döntéséről vagy törvényi előírásokról van szó (Bajótról bejáró tanulók fogadásának kérdése, az aljegyzői státusz létjogosultságának megkérdőjelezése és a szintén törvényben előírt – vagy hatékonysági, ellenőrzési szempontból igényelt – szakértői vizsgálatok mellőzésére tett javaslat).
Az emberi tényezőkről
2.) „20I0-ben a Kernstok Iskola igazgatója több mint 6 millió Ft-tal "számolta el" magát az intézményi béreknél. Erre mit tett az új testület? Kiosztotta az összeget a közoktatási dolgozóknak akkor, amikor az iskolai beruházásnál sokkal nagyobb szükség lett volna erre az összegre.”
Az igazgató nem „nálunk” számolta el magát, amennyiben így történt. Honnan tudhatta volna 2009 végén – 2010 elején, hogy ősztől – a megváltozott tanítási rend és az egyik pedagógus fegyelmi ügye miatt – sok túlóra szükségtelenné válik, vagy illetmény marad meg – elsősorban szakkörök, egyéb tanórán kívüli elfoglaltságok helyhiány miatti elmaradása okán. Tekintettel arra, hogy a kevesebb alkalmazottat foglalkoztató intézményekben alig maradt bérmaradvány, az év végi – évek óta jutalomként megjelenő – összeg kifizetésénél felhasználtuk a Kernstok 6 millióját, azaz nem az iskola, hanem 150 munkatárs között lett felosztva ez a bruttó összeg. Nem gondolom, hogy ez sok, összehasonlításul – nyilvános adatról lévén szó –, a polgármesteri jutalomkeret tavaly 3 millió forint volt 9 hónapra. A 720 millió forintos iskolai beruházás mellett az emberi tényezőre is lehet ügyelni: egy-egy intézmény színvonalát csak részben befolyásolja annak fizikai megjelenése. Fontos a benne nevelők megbecsülése is, bár az erre fordítható pénzügyi keret igen szűkös.
Iskoláról, Hírmondóról
3.) „A város hosszabb távú működésének egyik kulcstémája az általános iskola fenntartása. Ebben a korábbi testület is hibázott, mert nem vállalt fel népszerűtlen döntést. Az akkori anyagi helyzetben ez felvállalható volt, a mostaniban szerintem nem.”
Ebben teljesen egyetértünk. Már decemberben felvázoltuk a lehetőségeket és folyamatban van az átszervezési eljárás, a közoktatási törvényben előírt szakértői vélemény készül.
4.) „Több fórumon esett szó a Hírmondó megújulásáról. Természetes a megújulás a honlappal együtt. Azon nem kell háborogni, hogy a képviselő-testületi ülést közgyűlésnek hívja a cikk szerzője és hogy sok a helyesírási hiba. Ettől még érthetőek a cikkek.”
A közgyűlés kifejezés jelzésem ellenére maradt a cikkben. Egy 2008-as lapszámot véletlenszerűen kiemelve 28 helyesírási hibát lehet felfedezni két oldalon. (Ez nem a korábbi lektort, korrektort minősíti, hiszen előfordult, hogy elutazott, vagy más okból nem jutott el hozzá a Hírmondó.) Hibák szinte minden kiadványban vannak, sajnos. Próbálkozunk mellőzésükkel.
5.) „Az viszont elfogadhatatlan, hogy a költségvetés elfogadásáról szóló cikkben elfelejtjük megírni, hogy 2011-től 17,44 millió Ft-ba kerül az adófizetőknek a testület és 3,81 millió Ft-ba az egyik alpolgármester. Azt sem közöljük, hogy Khéner Gyula és Hermann Szilveszter az a két személy, akik továbbra is ingyen dolgoznak. Apróság, de emlékeim szerint minden évben tájékoztattuk az adófizetőket, hogy hány forint a polgármester fizetése és mennyi a költségtérítése.”
Tekintettel arra, hogy a Hírmondó lapzártája 15-ére esik és ezen a napon estébe nyúlóan tárgyalta a testület a költségvetést, sebtében elkészített beszámoló jelent meg az ülésről. A beszámolót fogalmazó szerkesztő munkájába nem szóltunk bele, nem mondtuk meg, mi az, ami megjelenhet. A következő, márciusban készült lapszám részletesen tartalmazza a hiányolt információkat. Aki ismeri a testületi anyagokkal kapcsolatos adminisztrációt, tudja, hogy a határozati kivonatok elkészülte egy-két hét, ezeket küldjük az újság készítőinek a következő havi számhoz.
A tiszteletdíjakról
Nyergesújfalu képviselő-testülete talán az egyetlen volt, amely nem vett fel tiszteletdíjat. Ha jók az információim, régebben sem volt egyhangú a döntés-előkészítés során tapasztalt akarat a kérdésről, volt, hogy az 50 százalékot kis híján elérte a tiszteletdíj bevezetését preferálók aránya. Az más kérdés, hogy – jogosan – egyéb formában történt köszönetnyilvánítás (kirándulások, karácsonyi ajándék, több fogadás). Ez tavaly cca. 4 millió forintot képviselt. (Idén felére csökkentettük a reprezentációs keretet.)
Az is tény, hogy több képviselő szorgalmazta korábban is az egy-egy nagy cél kitűzését a 20 millió forintos képviselői alapból, ez nem valósult meg. Az alapból támogatott célok kedvezőbb esetben szélesebb kör – vagy rászorulók – érdekeit szolgálták, kulturális örökségünket védték, maradandót hoztak létre. Volt azonban vitatható cél is, mindenki eldöntheti, ha utánanéz a könyvtárban vagy a honlapon, mi volt közérdek és mi nem.
Korábban tizenhárom képviselő volt, most nyolc. 2010-ben 50 millió forint lett volna a bruttósított tiszteletdíj-keret, most 17 millió. (A tiszteletdíj mértéke átlagot képvisel a hasonló nagyságú városok sorában.) Az alacsonyabb keretösszeg oka, hogy kevesebb a bizottság is – ezzel párhuzamosan kétszer annyi időt tölt egy-egy képviselő bizottsági munkával, ami nem csak az ülésen történő megjelenést foglalja magában. Amennyiben a képviselő tiszteletdíjat kap, automatikusan a külsős bizottsági tagoknak is ki kell fizetni a képviselői díj bizonyos százalékát.
A képviselők közül több jelezte, hogy tiszteletdíjának egy részét, többen teljes tiszteletdíjukat elesettek segítésére és más célokra felajánlják. Balázs István alpolgármester úr a levélben jelzett információkkal szemben bruttó 118 ezer forint tiszteletdíjat kap havonta, ami igencsak szimbolikus munkájához képest.
A képviselő-testületet a polgármester vezeti, így természetesen jogos, hogy – bár nem vagyok érintett a kérdésben – engem ért el most is a levél, a tisz-teletdíj problémája. Adott esetben – ha nem alakul ki konszenzus a testületben – megtehettem volna, hogy szavazatommal megvétózom a tiszteletdíj-kérdést, ezt három okból nem tettem:
1.) Ha felmerül egy ilyen igény, milyen alapon vétózza meg az, aki szintén az adófizetők forintjaiból kapja fizetését, igaz az előző városvezető – eredményei tükrében abszolút megérdemelt – díjazását igencsak alulszárnyalva, jutalom nélkül. Úgy érzem, ez etikátlan lett volna, és így érezték azok a képviselők is, akik ugyan kezdetektől nem szerették volna a tiszteletdíjat, mégis megszavazták a közösség szellemében. Egy polgármester, aki nyilván a nap nagy részében végzi ezt a tevékenységét, ettől függetlenül akkor álljon ki a világ elé a képviselők tiszteletdíj-nélküliségével, ha megfelelő anyagi háttér birtokában maga sem vesz fel fizetést. (Főleg jutalmat!) Jelzem, Khéner Gyula alpolgármester úr hivatalosan lemondhatott tiszteletdíjáról külön is, pozíciójára külön rendelet vonatkozik. A képvise-lőkre egy döntés vonatkozik: vagy kérik vagy nem, együttesen tehetik ezt.
2.) A tiszteletdíj felvétele joga a képviselőnek. A képviselők anyagi lehetőségei, családi kötelezettségei nem egyformák, a munka költségekkel jár, miközben a másodállás lehetősége a csökkentett létszámra jutó feladatok mellett korlátozott, költségtérítés nincs.
3.) Aki tiszteletdíjat vesz fel, jobban számon kérhető, ha nem teszi megfelelően dolgát a közösség javára.
Hatalom helyett szolgálat!
A nem közölhető zárt üléssel kapcsolatos megjegyzésekhez annyit, hogy az említett képviselő asszony olyannyira nincs híján önkormányzati tapasztalatnak, hogy a Magyar Közigazgatási Intézetben számítottak tudására, így bármelyikünk vehetne tőle leckéket...
A szerző felhívta a figyelmet a „hatalommal való élés” felelősségére is. Nekem a képviselőséghez, polgármesterséghez kapcsolódóan hamarabb jut eszembe a „szolgálat” kifejezés, mint a „hatalom”. Természetesen tudom, a város megfelelő működéséhez, céljaink végrehajtásához szükséges a hatalomban rejlő lehetőség, ami azonban a jelenlegi testület és polgármester esetében soha nem válhat „uralommá”.
A választásnak vége, a kampánynak is, az összefogás ideje jött el. Szükség van építő jellegű észrevételekre, de a fenti típusú levelek – stílusukat tekintve mindenképp – csak egyre alkalmasak: arra, hogy elvonják a figyelmet a napi feladatoktól.
Mihelik Magdolna
A Köztisztviselők Napját 1997 óta ünneplik Magyarországon minden év július 1-jén. 1992-ben ezen a napon lépett életbe a köztisztviselői törvény. Július 1-je 2001 óta munkaszüneti nap a köztisztviselők számára.
