– Attila, kérlek először ismertesd velünk életed nem zenei részét!
– 1990-ben születtem, édesapám révén vagyok nyergesújfalui, nyergesinek is érzem magam. Tudom mit jelent a Duna közelsége, a patakok, völgyek és a rengeteg természet! De nem a gitározás miatt csaltál ide beszélgetni?
– Az első zenei élményedet fogalmazd meg, a zenélő játékokat kivéve.
– A csörgőkön kívül arra emlékszem, hogy öt éves voltam és nagybátyámnál láttam valami gitárhoz hasonlatos eszközt. Arra már nem tudnék pontosan visszaemlékezni, hogy ez klasszikus avagy elektromos gitár lehetett. Mondhatnám azt, hogy “ott és akkor és azóta” – valóban így van. Új ingert jelentet mert addig inkább a biciklizés húzott magához.
– Más hangszerek nem csábítottak téged?
– Soha nem érdekelt más. Én a gitár után toporzékoltam – szüleim csitítottak, előbb talán írni-olvasni-számolni is illene tanulni, mégsem csillapodott bennem a vágy. A Benedek Elek Óvodába jártam és óvónénijeim legnagyobb örömére – én a Mettalica nótáit gagyarásztam.
– Magyar együttesek a kedvencek közül?
– A Kimnowak együttes Fekete zaj című albumára emlékszem mint kedvencre. Nem került el a magyar alter, a Kispál és a Borz. Később a Barabás a Lőrinc Eklectrick nevű fúziós formáció nyűgözött le, illetve a Másfél. Az első nagy szerelem a Led Zeppelin volt.
– Első valódi gitárodra emlékszel?
– Tizedik szülinapomra szüleim meg-ajándékoztak a román hangszergyártás akkor gitárnak látszó termékével, s egyből zenét akartam írni.
– Szolfézs és zenei előképzés nélkül?
– Szeptemberben már a nyergesi Szabolcsi Bence Zeneiskolába iratkoztam be. Autodidakta módon pedig édesapám könyvei közül kihalásztam a Muszty-Dobay című legendás akkordozós remekművet, amin generációk nőttek fel.
– A szomszédok bizonyára szurkoltak neked a gitározás alapjainak gyors lerakásához…
– Őket nem zavarta, mert alig tudtam pengetni, annál jobban édesanyámat, mivel még behangolni sem voltam képes a hangszerem. Megértettem, az élőbeszéden kívül a zenével is gondolatokat tudok átadni.
– Mesélj egy kicsit a nyergesi zeneiskolai tanulmányaidról.
– Ötödikes voltam és egy ifjú gitártanár kezeibe kerültem, Milánkovics Viktorhoz. Fél évtizedet tölthettem nála – kemény erkölcsi és mentális nevelést is kapva. Büszkén említem gitárvirtuózunkat Nagy Tamást vagy Fülöp Kamillát, akikkel együtt járhattam Viktorhoz. A növendéktársaimhoz képest én “lazára” vettem a tanulmányaim, a komoly eltökéltség ekkor hiányzott belőlem.
– Mi lett a pályaválasztásoddal?
– Engem a zenén kívül nem köt le semmi. Megszaporodtak a gitárórák Viktor tanár úrral. A klasszikus gitár nem ejtett rabul és nem voltam elhivatott, belefásultam. Hiányzott “valami”, de a komoly zenét és zenészeket nagyon elismerem. Kosztin Lászlóhoz jártam jazz gitározást tanulni. A Géza Fejedelem Középiskolában érettségiztem, a szakmai, gépipari tanulmányaimat abbahagytam. S most Zdosek Ádám személyére kell kitérnem. Ádám a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumában jazz tanszakon “koptatta” ekkor a húrokat. Irigyeltem mert azt tanulhatott, amit szeretett. Nekigyürkőztem én is, tavaly februárban felvételt nyertem a Bartók Béla Konzervatórium jazz-gitár szakára, Juhász Gábor növendékének.
– Zenekari pályafutásod is kalandos, kérlek mutasd be. A Trick már díjjal is büszkélkedhet…
– Előbb hadd büszkélkedjek a hőskor-ral! Jáger Zoltánhoz és Zdosek Ádámhoz az első garázs zenekar kötődik. Felfedeztük a Vermona, Regent márkákat, el is füstöltük az egykori “endékás” erősítőket. amik csak hozzánk kerültek. A Red Hot Chilli Peppers-ben és a Dinamit slágerekben utaztunk, 15-20 percnyi csörömpöléssel. Az ős-ős Vamp együttest is említhetem, mint a szárnypróbálgatások korát. A gimnáziumban Zdosekkel ismét együtt játszottunk. A Sativa Project formációban Víg Tamással és Csimár Csabával játszhattam. Velük 2007-ben egy tehetségkutatón már balatoni fellépést nyertünk. Ez a formáció felbomlott. Megkerestem újra Zdosek Ádámot, Csimár Csabival kiegészültünk, s ez már a Trick együttes! Az első próbán éreztük, hogy ezzel érdemes lesz foglalkozni! A balatonboglári Légrádi Antal Tehetségkutatón zsűri és némi közönség előtt az első helyet, és a legjobb énekesnek járó díjat zsebeltük be. Közben 2010 őszétől már Budapesten, a konzin talált az élet. Óriási levegőváltozás, új impulzusok. Eközben megnyertük a XV. Peron Tehetségkutatót – első megyei zenekarként – újabb stúdiófelvételi lehetőséggel, majd Pakson fesztiválon második helyet érdemeltünk, pénzjutalommal.
– Mi az a Trick?
– Magyarul “trükk”. De az első bemutatkozásnál még Feeling voltunk. Csabi tanácsolta a Go-Free nevet. Eldöntöttük, amit Ádám először meglát a monitoromon, az lesz. Most dolgozunk, teljes koncertanyagot készítünk.
– Köszönöm a beszélgetést!
Kákonyi Gellért
A kormányhivatal személyi állományának sikerében nem a kor, a nem, vagy a diplomák száma a döntő tényező, hanem az elkötelezettség, a munkabírás és a szorgalom. Komárom-Esztergom megyében 47 fős közigazgatási hivatalból kellett 630 fős kormányhivatalt alakítani. A vezetőkkel és a szakigazgatási szervekkel folyamatos kommunikációt tartunk fenn. Június végén összejövetelt tervezünk, ahol a megyei jegyzők az illetékes emberektől első kézből kaphatnak tájékoztatást - a Rádió Orient műsorában a nyergesi származású Török Ádám, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatója mutatta be hivatalát.
