FEKETE FERENC DÍSZPOLGÁR BÚCSÚZTATÓJA

Tisztelt Gyászoló  Családtagok, tisztelt Barátok, Kollégák, Ismerősök!

Tavasszal, amikor a teremtett világ minden színében pompázik és a megújulásra készülünk, a halálhír irreális elem életünkben. Fekete Ferenc, városunk díszpolgára, életének 90. évében, megtért a Teremtőhöz, és ma kegyelettel és fájdalmas emlékezéssel gyűltünk itt össze, hogy végső búcsút vegyünk Tőle.

Most a testtől búcsúzunk, azonban mindörökre velünk marad lelke, az emlékek, és feledhetetlen személyisége. "Hallgasd emléked, mit beszél, fordulj a múlt csodáihoz!" -- írja a költő. Tegyük ezt most, idézzük fel életét, alakját, tulajdonságait, amelyek sokáig élnek majd a hozzá közel állókban, az őt ismerőkben, tegyük ezt mindannak tiszteletére, amit élte során véghez vitt.

Fekete Ferenc – ahogyan neveztük, „Feri bácsi” -, Kesztölcön szlovák nemzetiségű családban született, ott élt családjával mindaddig, míg 1946-ban Nyergesújfalura került és a kevéssel korábban alapított  Magyar Viscosa RT-ben kezdett el dolgozni.

Feri bácsi a gyárban végzett laboráns munkája mellett tanult, képezte magát, így szerzett vegyészmérnöki diplomát.

A Munkástanács támogatásával a Magyar Viscosagyár igazgatója lett, majd ebben a beosztásban dolgozott 1967. áprilisáig. Később, nyugdíjba meneteléig, termelési és kereskedelmi igazgatóként szolgálta a gyárat.

Nyergesújfalun találta meg élete párját, akivel 1949-ben házasságot kötött és családot alapított.

Neve és tevékenysége összeforrott Nyergesújfaluval. A városi rang elérését lehetővé tevő gazdasági fejlődés elválaszthatatlan nevétől és munkásságától: igazgatósága idején Nyergesújfalu községből nagyközséggé nőtte ki magát. Fejlődött a gyár, fejlődött a település. Szerette a községet, a várost, szerette az embereket. Meghatározó szerepe volt a gyárhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó fejlesztésekben, közülük a Duna-parti és a Május l téri lakótelep létrehozásában, a művelődési ház építésében.

Nemcsak ő szerette a várost és az embereket, hanem tisztelet és szeretet övezte a vezetőt és a magánembert - gyáron belül és gyáron kívül. Aktív társadalmi tevékenységet végzett, nem csak a helyi közéletben, hanem megyei szinten a nemzetisége vonatkozásban is.

Mindezen vezetői és emberi vonásaira tekintettel 1998-ban Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete egyhangúlag szavazta meg a közért és az emberekért végzett áldozatos, becsületes munkájáért, tevékenységéért a NYERGESÚJFALU VÁROS DÍSZPOLGÁRA címet részére, mellyel abban az évben az  augusztus 20-ai ünnepség keretében kitüntették.

Fekete Ferenc észrevétlenül, szerényen és csendesen, családja körében élte életének utolsó évtizedeit. Mint díszpolgár meghívást kapott önkormányzatunk minden ünnepi rendezvényére: Feri bácsi jött, mosolygott és örömmel beszélgetett mindenkivel. Érdeklődve hallgatta a várost érintő, a város életét, fejlődését meghatározó terveket, elképzeléseket.

Türelem, jó kedély, kitűnő alkalmazkodóképesség jellemezte, minden korosztállyal megtalálta a kellő hangot. Könnyen teremtett kapcsolatot, optimista természetét, sziporkázó személyiségét a körülötte lévők hamar elfogadták, és akik mélyebben megismerhették, megszerették.

Tudjuk, az emlékezés tovább szakítja a sebeket, és az elmondottakat ismerjük, és különösen legjobban tudják azok, akiknek most legnagyobb a bánatuk.

De el kellett mondani, mert kedves Feri bácsi, a példa követendő.

Őrizzük meg mindannyian emlékezetünkben életörömét, tetteit, szeretetét.

Mihelik Magdolna