Nem, talán ennyire mégsem súlyos a helyzet. Ha mégis megnőne, ki tehet róla? Esetleg az elmúlt évek kormányzati politikája, netán a gazdasági válság? (Az egész országban nagyobb a fű, ha szétnézünk.) Nem kérem, Nyergesen a polgármester tehet erről. Néha a képviselő-testület is, amely nem olyan, mint az előző. Valóban nem lehet olyan, öt fővel kevesebben erősítik. Viszont választotta őket valaki, feltételezem, ismerte is az, aki szavazott. Alpolgármesterünk korábban a pénzügyi bizottság elnöke volt és ma is ugyanolyan intenzitással támogatja a bizottság munkáját. Tehát a gazdaságpolitika iránya nem változott, csupán anyagi eszközeink szűkültek drasztikusan.
Persze, mindazok, akik nem akarják tudomásul venni, hogy a korábbi évekhez képest több százmilliós kiesés van személyi jövedelemadó és iparűzési adó tekintetében, most is átsiklanak e sorok felett... Valószínűleg nem állnak sorban a könyvtárban, hogy ellenőrizzék a költségvetési rendelet sorait, amiből azonnal kiviláglana a válasz és nem lehetne rosszindulatú pletykákkal elárasztani a várost...
Hogyan állítják ők össze a család költségvetését, ha csökken a bevétel? Lemondanak a fűtésről, hogy új muskátlitöveket vegyenek? Nem adnak enni gyermeküknek, hogy karácsonyra kivilágítsák az udvart is? Kérem, a városnak is vannak (szűkülő) keretei, ugyanúgy gazdálkodik, mint egy család. Vannak kötelezően ellátandó feladatai, amelyek jelenleg igénylik a bevételeket. Korábban százmilliók maradtak szabad felhasználásra, azaz beruházásra. Emellett ma elkerülhetetlen a nem növekvő normatívák fokozottabb kiegészítése az intézményeknél, valamint a tavaly elnyert, jelenleg luxusnak számító beruházások önrészének biztosítása, teljes összegük megelőlegezése.
A parkfenntartás a kevés nem kötelező feladat egyike. Takarékoskodunk azzal, hogy nem egynyári virágokat ültetünk 4 millióért, hanem évelő növényeket. Kevesebbet ugyan, de negyedéért. Mindenkinek tudnia kell, hogy az évelő nem a beültetés utáni hetekben éri el pompájának csúcsát. Majd jövőre. Viszont hat éven át csak gondozni kell. Az, hogy nem lesz színkavalkád, az én hibám. Négy színt kértem a kertészektől: kéket, lilát, sárgát és fehéret.
Takarékoskodunk a rendezvénykerettel, a kultúrával, minden alacsonyabb előirányzattal fut, mint tavaly.
Másik „kedvencem”: mondják, nem akarok több közmunkást. Nyergesen van a legtöbb a hasonló nagyságú települések között. Minden lehetőséget megragadunk, hogy növekedjen számuk.
Naponta érzékeljük, nincs munkalehetőség, a cégek haldoklanak, vagy olcsóbban termelnek, ingatlant, földet eladni nem lehet. Az önkormányzatét sem. A kulturális programokon alig van látogató, minden rendezvény ráfizetéses. Van a korábbi évekhez hasonló mértékű SZJA? Nincs. Iparűzési adó? Alig. Pedig igazán nem kíméljük a vállalkozókat, de nem tehetünk mást. Fent kell tartani az intézményeket, a városnak működnie kell.
Ha tetszik, ha nem: a problémák a távolabbi múltban gyökereznek - és nem Nyergesújfalun.
Mihelik Magdolna
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó júliusi számában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése