2011. március 6., vasárnap

Készítse el saját maga!


Alkotásra ösztönöz az Alkotóház

Az újévet új programmal kezdte meg a Nyergesújfalui Alkotóház a Tömegszervezeti Székház kis kézműves szobájában. Idei újdonság, hogy a felnőtt foglalkozások szabadon választottak. Aki dolgozni szeretne, választhat a felkínált technikákból, sőt a konkrét, speciális igényeket is megpróbálják kielégíteni.

Van egy rég áhított álma? Saját készítésű szövött tarisznyát, szőnyeget szeretne? Esetleg egyedi agyagtálra vagy különleges vázára van szüksége? Ahelyett, hogy a boltokat bújná, készítse el saját kezűleg! Ha valamilyen technikát szeretne megtanulni, legyen az csuhézás vagy nemezelés, akkor minden segítséget megkaphat az Alkotóházban. A tanulás ráadásul jó hangulatban zajlik, s aki már járt itt, az mindig jókedvvel tér haza a kétórányi munka után.
Felnőtt foglalkozásainkon két alkotónk agyagból készített párologtatót, majd a következő alkalommal csatlakoztak a többiekhez és kedvet kaptak a csuhézáshoz. Fedeles csuhédobozka, kaspó, a gyerekek számára korona, kis ládika, fedeles cukorkatartó, és míves edényalátétek születtek. 

A lurkók is mindent kipróbálnak
A gyerekfoglalkozások is jó kedvűen és alkotásban gazdagon teltek, hiszen a kicsik imádnak fabrikálni.
Sokan egynél meg sem állnak, és egyenesen sorozatgyártásba fognak. Ennek köszönhetően jöttek létre az első gyerekfoglalkozáson a különbnél különb agyagtárgyak: applikált tálkák, medálok, különböző kedves figurák. 
Persze, finomabb munkák is születtek a gyöngyszövési technikával. A szövő-keretre előre felvetett szálakra – kása és szalma gyönggyel vegyesen – karkötőt szőttek a gyerekek. Ez az eljá-rás sokkal aprólékosabb, mint például az agyaggal való munkálkodás, tehát lassabban is halad vele az ember. Mondják, az aprólékos munkához idő kell, így ezekből csak egy-egy darab született. Ám  elmondhatjuk, hogy az év eleji alkotásaink száma igen gazdagnak mondható. Büszkék lehetünk rá.
Mindenkit sok szeretettel várnak az alkotóház tagjai!

Márciusi programunk:
Gyerekfoglalkozás 11-én: Szalmamadár készítés; 25-én: Fagolyós nyuszik nádból – Felnőtt foglalkozás: minden csütörtökön 17–19 óráig. Tetszőlegesen választott technikákkal!

A Négy Égtáj SE hírei

Kerékpáron, kajakban, sátorral



Tavaly ősszel eddigi elnökünk, Ridly István önkormányzati képviselői megbízása következtében lemondott tisztségéről és helyére az Egyesület Közgyűlése Nemes Attilát választotta meg új elnöknek. Ezúton köszönjük Ridly István eddigi munkáját és számítunk a jövőbeni aktivitására is. A Négy Égtáj SE tagjainak száma az elmúlt pár hónapban 14-ről 27 főre emelkedett. Egyre többen vannak, akik egyet-értenek céljainkkal és képesek azért tevékenyen fellépni.

Szükségünk is van a segítő kezekre, hisz az idei évben közérdekű programjaink számát egyről háromra emeljük. A már hagyományosnak mondható Nyerges 40/20 teljesítménytúra mellett – melynek időpontja április 23. és bővebb információ a www.negyegtajse.hu honlapon lesz elérhető – ősszel rendezünk egy kerékpáros teljesítménytúrát, valamint egy amatőr tollaslabda-bajnokságot.
Nemcsak a szabadban, hanem az íróasztalnál is serényen dolgozunk. A már megnyert pályázati (önkormányzati, LEADER, NCA) eszközök látszólag könnyű, a valóságban annál nehezebb beszerzése folyamatban van. A magyarázat: az utófinanszírozás mindig gondot jelent.
Ennek eredményeként Egyesüle-tünk rendelkezni fog többek között 3 db kétszemélyes túrakajakkal, 3 db túrasátorral és 4 db via ferrata (hegymászó) szettel. Akik tetszését elnyerték rendezvényeink, céljaink és anyagilag is hozzá szeretnének járulni az Egyesület fejlődéséhez – valamint akik a korábbi években nem ajánlották fel adójuk 1%-át civil szervezetnek és most szeretnének támogatni egy sikeres helyi kezdeményezést, az alábbi adószámon megtehetik:

18616954-1-11
Köszönettel, a Négy Égtáj SE

Élet az Idősek Otthonában

Hálásak vagyunk a látogatóknak!

A tél mindig lassan telik el a Szent Mihály Idősek Otthonában. Az enyhébb idő csak ritkán csalogatja ki az időseket a friss levegőre. Többnyire beszélgetéssel, felolvasással, filmvetítéssel telnek a délelőttök. Szerencsére a csendes időtöltést gyakran felpezsdíti a hozzánk érkező előadók műsora. 

Novemberben a Napsugár Óvoda gyermekei jártak nálunk. Márton napi felvonulásukkal, körjátékukkal és a talpalávaló sváb zenével tették hangulatossá a délutánt. Szent Márton életét megismerhették az idősek az Eterniti Iskola műsorából is, ők is a vendégeink voltak.









December hónap az adventi készülődés időszaka. Ilyenkor az Otthonban a légkör meghitt és imádságos. Ebben segítenek nekünk az évek óta visszatérő vendégeink, akik még szebbé varázsolják a napjainkat. A Szabolcsi Bence Zeneiskola Harmonika zenekara, Arany Zsolt tanár úr dirigálásával; a Szalézi-Irinyi Gimnázium énekkara és színjátszó köre és az őket kísérő pedagógusok; a Kernstok Károly Általános Iskola 2/C osztály diákjai Dinnyésné Kaiser Gabriella és Nagyné Molnár Ildikó vezetésével és az eterniti iskolások alsós és felsős diákjai és az őket felkészítő pedagógusok tettek látogatást az Otthonban és hozták el hozzánk a sok felkészülést igénylő színvonalas műsorukat.
2011. január hónapban a Szent Cecília Kórus hozta el hozzánk Vízkereszti hangversenyét, mely nagy tetszést aratott a lakók és hozzátartozóik körében.
A farsangi vidámságot a Német Nemzetiségi Dalkör tagjai varázsolták ide az otthon falai közé. Február közepén Szladik Tibor hívja táncba az Otthon lakóit és dolgozóit a farsangi bál keretében.
Ezúton szeretnénk megköszönni minden műsort adó előadónak, hogy megszínesítették a hétköznapjainkat, fellépésükkel emlékezetessé tették az ünnepeinket, és az időjárás miatt zord és hosszú telet szebbé varázsolták az Otthonban élők számára!


Eckl Zoltánné Lívia, mentálhigiénés asszisztens

Ünnep az Idősek Klubjában


A Szent Mihály Idősek Otthonában működő Idősek Klubja február 3-án ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. A jeles napon 44 klubtag ünnepelt együtt. Jókedvűen elevenítették fel az első napok nehézségeit, izgalmait és értékelték az elmúlt 5 év eseményeit.

Örömmel tölt el minket dolgozókat, hogy jelenleg naponta 30 fő látogatja klubunkat. A családias hangulat, a törődés, az odafigyelés egyre több idős embernek jelent kapaszkodót. A foglalkozások, programok, társas kapcsolatok széles lehetőségeket kínálnak a magány elkerüléséhez. Klubtagjaink számára szeretnénk biztosítani, hogy napjaik derűsen, tevékenyen teljenek, hogy ne legyenek magányosak, ne szűkölködjenek emberi kapcsolatokban, valamint hogy szükség esetén támaszra és segítségre találjanak a Szent Mihály Idősek Otthonában működő Idősek klubjában.
Sajnos azonban, lehetőségeink korlátozottak. Jelenleg szabad férőhelyünk új klubtag számára nincs. Nagy szükség lenne az idősek klubja bővítésére. A tervek már elkészültek, pályázati lehetőségeket keresünk a megvalósításhoz szükséges anyagi forrás biztosítására.
Nagy Lászlóné klubvezető, Szent Mihály Idősek Otthona Idősek Klubja

És ezért lehet, hogy megköveznek...?


20 éves egyetemista vagyok. A „nagy” Budapestre járok fel nap, mint nap. Eddig ott laktam. Milyen is egy egyetemista élete? Hát persze hogy eljár szórakozni. Elmegy pár helyre, eldönti melyik számára a legmegbízhatóbb, a legbiztonságosabb és azt választja törzshelyéül. Mit csinál egy 13-18 éves? Elmegy minden bulira, aminek a reklámja a legdivatosabb, a legnagyobb hangú. Mert az menő.

Voltam én is ennyi, én is menő akartam lenni. Azóta komolyabb lettem, felmértem a határaim és ésszel is jól tudom érezni magam.

Amíg rá nem jöttem erre, engem sem érdekelt a tömeg, a „barátságtalan” emberek, az volt a lényeg, hogy megmutassam az idősebbeknek, hogy én már milyen “nagy vagyok”. Nem törődtem én semmivel. A mostani fiatalok is ilyenek és tudom, hogy mindenkinek volt ilyen korszaka, akkor is ha letagadja. Amikor nem törődtek azzal, hogy valami veszélyes vagy nem, csak mentek a tömeg után. Aztán voltak, akik a tömeg áldozatai lettek. Rengeteg embert megrázott, mindenki erről beszél. Ki a felelős? Mindenki a másikra mutogat. Az „okosok” majd megállapítanak valamit, hogy megnyugtassák a szülőket, meg a népet. Kétlem, hogy kiderülne, hogy mi volt, ha egyáltalán lesz még róla szó a nagy médiában, és nem csak megvárják, míg ezt is szépen elfelejtik az emberek, mint oly ok más dolgot. Egy valami mégis marad. Hirtelen előkerült a hatóság, és ellenőrzik a szórakozóhelyeket, itt a kis vidéki városban. Most hirtelen mindenkinek az a fontos, hogy ellenőrizzenek minket és tegyék a dolgukat. Fél tízkor, péntek este el akarnak minden kiskorút küldeni haza (hiába lakik “iksz” kilométerre – sőt, van felnőtt felügyelet). Kérdem én: ezt miért most? Miért nem mindig? Azért mert most mindenki erre figyel és akkor most megmutatják, hogy ez a dolguk?
Félreértés ne essék, nem ellenük szól – csak gondolkodom.

Itt éltem egész eddigi életemben. Tudom, hogy előfordult az utóbbi időben, hogy késsel ment iskolába egy-két gyerek – általános iskolásokról van szó – verték már meg barátomat csak azért, mert nem adott cigit, láttam már 13 éves lányt öntudatlanul fetrengeni, mikor a “barátai” csak még jobban megalázták és nevetségesebbé tették. Betörnek házakba, közintézményekbe, és még sorolhatnám… Nehéz, de ilyenkor is legyen ott a hatóság!
Ellenőriznek, esetleg már belépésükkor előítéletekkel telítettek olyanokkal szemben, akik nem tesznek semmi rosszat – de épp olyan stílust képviselnek, amihez negatív sztereotípiákat kötnek az emberek…
Ellenőrizni, okosítani a fiatalokat folyamatosan, mindig új ismeretek közlésével és elrettentő példák szemléltetésével kellene. Nem csak olyankor, amikor éppen volt valami rettenetes és szörnyen megrázó kis országunkban… a hangsúly a “mindig”-en van.
Arról nem is beszélve, hogy mindezek után elmennek előttünk az úton és a szolgálati gépjármű egyik lámpája nem ég, mást persze ezért megbüntetnek.
Zárásképp csak annyit mondanék el újra, hogy nem a munka elleni tiszteletlenség szólt belőlem, csak a hitelességet keresem…
Bogyó Nikolett

Nem kövezünk, inkább beszélgessünk!

12 éves ifjú emberkét szednek össze a nagy nyergesi éjszakában a „yardok” részegen – de hogy magában vagy másban ne tegyen kárt, beviszik pár órára az őrsre, legalább tisztuljon ki, s úgy vihessék majd a „taxival” inkább haza. Az ifjú közben maga alá piszkít, annyira jól sikerült az este…

Én még mindig fiatalnak érzem magam, sőt kollégista voltam kilenc évig – sokáig azt hittem már nem lehet nekem új dolgot mutatni a mai fiatalos kicsapongásban, szórakozásban. Tévedtem. Másról szól ma a fiatalság és szertelenség mint 15-20 évvel ezelőtt. Akkor az alkoholon kívül nemigen volt más bódító – ma a legkívánatosabb pirulák, nyalókák már ecstasy-val vagy más anyaggal vannak felturbózva.
Ma is azt látja a mindenre fogékony és útját kereső ifjú, hogy “élj a mának” és egyáltalán nincs holnap. Merülj el teljesen a bódulat ködében – csakhogy ez a köd nagyon erős, nem enged ha egyedül maradsz. A rabjává tesz.
Ki a felelős? Mi magunk, a szülők – felnőttebb embertársaitok, hogy ezt hagyjuk.
A szörnyű diszkótragédia megmutatta a mélységet, az értelmetlen halált… De nem kirívó eset, hisz a legtöbb erőszak a hírekből áramlik az ifjú és fogékony elmékbe. Már ott elmondják mennyi drogot foglaltak le, de hogy mennyit nem azt nem tudjuk, csak az utcán, mulatóhelyeken látjuk esetleg a bódulat eredményét.
Hol a hatóság? Jól-rosszul, de igyekszik tenni a dolgát, razziázik ha erre parancsot kap, szigorít amennyire a jogszabályok ezt számára engedik. Minden televízió, minden egyes játékterem, szórakozóhely, bokor és buszmegálló mellé mégsem állíthatunk “közeget”. Tudod miért? Mert akkor meg az lenne a kirívó és emberi jogainkban, szabadságunkban sértő, s azt tenné szóvá a (fiatal)ember.
Téged nem fogunk megkövezni, ti vagytok a jövő, tudásunk – már ha van ilyen – továbbvivői. De bódultan, eszméletlen állapotban, repülve nem lehet semmit sem átvinni még a következő percbe sem. Valahol elrontottunk mi, felnőttebbek valamit. Valahol mi engedtük ki gondolkodás nélkül a szabadosság szellemét is a szabadság melletti palackból. S ez volt Pandóra szelencéje.
Képzeld el, ha “mindig” ott lenne a hatóság a szórakozóhelyeken… Akkor mit gondolnál róluk? Akkor az már nem szórakozóhely lenne, hanem “fogdaképző”, mennyire normális dolog amikor kiskorúak ülnek a kocsma asztalánál alkoholos italok társaságában, amelyet már épp nagykorú cimboráik kértek ki a számukra?
A megromlott közbiztonságot a rendőrség nyakába varrni, botorság. Társadalmi játékainkat, törvényeinket magunk alakítottuk ki a parlamentben, a hatóság csupán jogalkalmazó. Csak és annyit várhatunk el a rendőröktől is amennyit mi magunk, hétköznapi civilek a konfliktusmentes együttélésben megvalósítunk.
Legyetek fiatalok, legyetek szertelenek, mi így szeretünk benneteket, de a határokat nektek is, nekünk is be kell tartani! A hitelességet pedig először magunkban keressük meg. A mámoros kiskorút meg először a szüleinek és a többi felnőttnek illene jól helyre tenni.
….a rendőrautó lámpáját pedig valóban meg kell javítani…

Kákonyi Gellért

4. Kistérségi Sportgála


Velem is megtörténhet?

Tíz olcsó tipp betörők ellen


Sajnálatos, térségünkben több rossz hírt is hallani. Meg sem lepődünk, hogy valakinek kifosztották a lakását amíg síelni vagy nyaralni volt, vagy betörtek, amikor moziba vagy éppen vásárolni ment, vagy úgy szabadítják meg a tulajdonost értékeitől, hogy ő közben az igazak álmát alussza. 
Nem kell méregdrága riasztórendszerre költeni. A betörés kockázata úgy csökkenthető, ha azt a látszatot keltjük, mintha otthon tartózkodnánk. Tíz praktikus tanácsunk:

1. Hagyjuk bekapcsolva a tévét, ha pár órára elmegyünk otthonról. A készülékek fényforrása azt  a látszatot kelti, hogy valaki otthon van.
2. Szereljünk mozgásérzékelős lámpákat a házi körül. A felkapcsolódó fény elrettentheti a besurranó tolvajokat.
3. Ha elmegyünk otthonról, hagy-junk mindent úgy, mint amikor otthon tartózkodunk. Ha a függönyöket nem szoktuk összehúzni, akkor se tegyük, ha elmegyünk valahova.
4. Hagyjuk az autót a ház előtt, ha gyalog megyünk valahova.
5. Ha hosszabb időre elutazunk kérjünk meg egy ismerőst, hogy ürítsék ki a postaládát.
6. Vegyünk egy kutyatálat és tegyük ki a bejárati ajtó elé. A lényeg, hogy jól látható legyen.
7. Ha kertes házban lakunk, intézzük úgy, hogy hosszabb távollét esetén is rendben legyen tartva a kert. A nyírt sövény is azt a látszatot kelti, hogy folyamatosan tartózkodik az ingatlanban valaki.
8. Rejtsük el a kukát! A szemetesből a betörő könnyen észreveszi, hogy hetek óta üresen áll.
9. Ne reklámozzuk, hogy elutazunk valahova hosszabb távra!
10. Végül, kössünk betöréses lopásra, rablásra is kiterjedő lakásbiztosítást! Legalább vigaszt nyújthat, hogy anyagi kárunkat megtérítik.


Matolcsi Gyula vagyonvédelmi tanácsadó

Mi volt, mi van és mi lesz?

Történelmi séta a Sánc-hegyen


Birodalmak határán, sorsdöntő ütközetek középpontjában vészelte át a múló idő viharait. És hogy mit hoz a jövő? Talán egy kellemes, a családok számára ideális sétahelyet, ahol páratlan a panoráma.

Erős birodalmi határ
A Duna által erősen alámosott és abból meredeken kiemelkedő (relatív magassága 46 méter) Sánc-hegy a történelem folyamán mindig fontos stratégiai szerepet töltött be. A Duna az ókorban, a középkor egy részében és napjainkban is birodalmak, országok közötti határ volt, állandó ütközőpont a két partján élő népek között. A Duna volt a Római Birodalom határa (limes), amelyet erődítményekkel (castrum) és őrtornyokkal (burgus) erősítettek meg. Crumerum néven a Sánc-hegyen a II–III. században egy ilyen castrum állt, amelyben a cohors V. Gallaecorum et Lucensium állomásozott. A Sánc-hegyen lévő, mintegy 80x80 méteres tábor falai kőből épültek, de a későbbi évszázadokban ezt elbontották és köveit felhasználták Újfalu lakói a házaik építéséhez. Csak a nyugati kapu erősen aláásott maradványai láthatók. A Crumerum castellumát körülölelő táborfalu (vicus) maradványai a legényszálló, a benzinkút és a volt költségvetési üzem építkezéseikor kerültek elő, ahol épületmaradványokat, sírokat tártak fel. Ennek a castrumnak a későbbi sorsáról keveset tudunk, de egyes történészek szerint a Sánc-hegy az egész középkor folyamán erődített hely volt. 

A tatárdúlástól Trianonig
A honfoglalás után az első névvel is bizonyítható település itt a Kézai Simon krónikájában szereplő Nyergedszeg volt. Ez a falucska a nevéből is következtethetően a két hegy (Sánc-hegy és Rózsadomb) közötti hegynyeregben pár házból álló (szeg) volt, és alighanem a Sánc-hegy lábánál lévő rév védelmét szolgálta, ám 1242-ben a tatárok elpusztították. A helyén épült falu évszázadokon keresztül Újfalu volt. Hogy a 150 éves török hódoltság alatt mi volt a Sánc-hegyen, nem tudjuk, csak feltételezhetjük, hogy a falu népe kálváriának használta és a régi romokon egy remetelak is állt. 1706-ban, amikor Rákóczi felkészült Esztergom ostromára, itt Karván alul, hol a Duna a legkeskenyebb, szándékozott átkelni. E célból a hídfők védelmére előbb Csenkepuszta határában (Csenkevár) és Nyergesújfalun sáncokat hányatott. A sáncművek háromszög alaprajzúak voltak. Ennek maradványait láthatjuk a Sánc-hegyen, de igazán csak légi felvételen bontakozik ki a sáncrendszer igazi monumentalitása. 1731-ben az 1706. szeptember 28-i üt-közetnek és a benne elesetteknek emlékére Listény Ferenc ferences barát részint Esterházy prímás segélyéből, részint pedig a dunai hajósoktól gyűjtött adományokból a Sánc-hegyen felépítette a Szentháromság-kápolnát, amelynek ma már csak a romjai láthatók. Az 1755. évi egyházi vizsgálat megállapította, hogy a Kálvária-hegye tetején álló korhadt keresztfát a szél ledöntötte, így a Kálvária-hegy, mint ilyen nem létezik már. A Kálvária helyén 1864-ben a lakosság egy kőkeresztet állított, amely azóta erősen megsérült és helyreállítása Mayer Kornél szervezésében most folyik. 
A Sánc-hegy stratégiai jelentősége az elmúlt században nem csökkent. Egy Kocsis Sándor által megőrzött festmény szerint a XX. század első felében a Sánc-hegyen a kápolna mellett egy folyamőr laktanya is volt, ahonnan részben irányították és ellenőrizték a dunai hajóforgalmat, majd Trianon után határőrszolgálatot láttak el. A II. világháborúban katonai lőállás volt itt és az épületek elpusztultak. 

Amit a jövő hozhat
A város általános rendezési tervének térképén a következő szöveg áll: “ZRTK Régészeti szempontból védendő terület – Régészeti bemutató tér – zöldfelületi terv készítendő régészeti szakértő bevonásával.” Ez erősen behatárolja, hogy mit lehet itt csinálni. A történelmi múlt bemutatása és a gyönyörű panoráma kihasználása arra késztette az önkormányzatot, hogy Sarkadiné Kátai Dorottyával 2006-ban elkészíttette a sánc-hegyi kilátó elhelyezésének építési engedélyezési dokumentációját. Ez a terv a II. világháborús lövészgödör helyén felállítandó 3x3 méteres, négy betontuskón álló faszerkezetű fedett kilátót, védőkerítést, tájékoztató táblákat, pihenő padokat és asztalokat tartalmazott. Ehhez a kulturális örökségvédelmi szakhatóság, régészeti szakfelügyelet a hozzájárulását is megadta. A megépítéséhez árajánlatokat is kértünk: mintegy 2 millió forintba került volna. Közben Petróczi Gyula Gábor vezetésével lelkes fiatalok is jelentkeztek az ingyenes kivitelezésre. Erre nem került sor, mert közben az önkormányzat pályázaton nyert tetemes összeget a partfal megerősítésére, ami el is készült. A Mayer Kornél által kezdeményezett kőkereszt helyreállításának tavaszi megkezdésével együtt ezt a tervet is meg lehetne valósítani. Ezeken felül a Sánc-hegy védett jellege miatt más beavatkozásra és főleg épület emelésére nincs lehetőség. 
A sáncoknak és a keleti oldalon lévő bemutatórésznek a rendszeres karbantar-tásának (fűnyírás) nincs akadálya.
A szélnek erősen kitett nyugati és dél-nyugati oldalon viszont botanikailag védendő löszpusztagyep társulás alakult ki, amely továbbra is védendő. Nem szabad itt beavatkozni, de ez a terület már a sáncmaradványokon kívül esik.
Akiktől meg kéne védeni a Sánc-hegyet, az a motorozó fiatalok és a fémdetektoros kincskeresők. Mára a város lakossága sokat tud a Sánc-hegy történetéről. Jó lenne, ha azt és a gyönyörű panorámát a helyszínen is megismerhetné.
Padányi Lajos

Emberségből... Jeles!


Már sötétedett. Hiába égtek a lámpák. A házak és utcák már álmosodtak.


A város különböző pontjairól elindultak az éjszakás nővérek kórházaik felé. A “D” osztályon is megállt a lift. Kilépett belőle a legfiatalabb ápolónő, akivel valaha is találkoztam. Rövidre vágott, frissen mosott ősz haja vidáman lengedezett. Körbe járta a kórtermeket és mintha csak családtagjaival beszélgetne, minden betegtől kedvesen megkérdezte: “hogy van?” Persze különböző válaszokat kapott, de mindenkihez volt egy kedves szava, megnyugtató vála-sza vagy tanácsa. A mosolyra legtöbbször mosoly volt a válasz. Ő volt az, aki őszintén törődött az ágyban fekvőkkel. Feszesre húzta a lepedőt, megigazította a párnákat, megfordította az átforrósodott paplant. A “kacsák” kiürítése vagy cseréje is magától értetődő volt. A legtöbb beteg kis szünetekkel, szakaszosan aludt. Volt aki többször is csöngetett neki éjjel, de Ő sosem volt türelmetlen vagy nyűgös. A reggeli mosdatást is a frissen operáltaknál Ő végezte a leggondosabban. Rövid ismeretségünk és barátságunk második vagy harmadik estéjén én is kérdeztem: “és Ön hogy van?” Huncut mosoly volt a válasz, majd megszólalt: “egy nappal fiatalabban, mint tegnap!”
Hát ennyi. Ezt a mentalitást, életszemléletet kéne nekünk is megtanulni. Nekem is.
1-es szoba, 1-es beteg, Major Attila

Nem "hamis" a baba!


Czibuláné Csicsman Erzsébet babakészítő, “Aranykoszorús mester” porcelánbaba kiállítása március 25-ig megtekinthető a Kernstok Galériában (cím: Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 104-106.) a Polgármesteri Hivatal nyitva tartási idejében. Czibuláné Csicsman Erzsébet babakészítő mester honlapja: http://www.porcelanbaba.eu/

Wass Albert est a szomszédoknál



Szerelmem, Erdély címmel március 13-án vasárnap 18 órától Táton a Kultúrházban Rékasi Károly önálló estje lesz. A programról bővebben a Táti Kultúrházban, illetve a 06-33/504-710-es telefonszámon hallhatnak az érdeklődők. Az egyedülálló színpadi produkciót Koltay Gábor rendezte Wass Albert verseiből és prózai alkotásaiból. http://detar-rekasi.hu/

Nagyanyáink konyhája


Tejfölös tepsis burgonya

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál pirospaprika, só, 1 mokkáskanál törött bors, 10 dkg füstölt szalonna, 2 gerezd fokhagyma, 4 dl tejföl.


A burgonyát és a vöröshagymát megtisztítjuk és vékony karikákra vágjuk. A lisztet, a pirospaprikát, a sót és a borsot összekeverjük, majd rászórjuk a hagymás burgonyára. Jól összerázzuk, hogy a fűszeres liszt egyformán érje mindenütt. Az egészet beleöntjük egy nagy tepsibe, rászórjuk a nagyon apróra vágott füstölt szalonnakockákat és rálocsoljuk a megsózott, zúzott fokhagymával elkevert tejfölt. A tepsit alufóliával szorosan lefedjük és forró sütőben, közepes lángon megsütjük. Ecetes savanyúsággal tálaljuk.

O L V A S Ó L A P


“(…) Görgey Artúr a magyar szabadságharcnak nem árulója, hanem kitűnő és a hazájához mindvégig hű hadvezére volt. Őszinte hazafi, kivételes katonai tehetség, rendkívüli személyiség.”

Az ünnepi március hónapban az 1848-49-es események abszolút főszereplőjét Görgey Artúrt ajánlom figyelmükbe. Méghozzá Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története c. kétkötetes művéből.
Olyan emberről írt “harag és elfogultság nélkül”, aki meghatározója volt az akkori harcoknak. Mitöbb, túlélte Kossuth Lajost és örök ellenfelét I. Ferenc József császárt és királyt, 1916-ban fejezte be küzdelmes életét.
Nevét történelmünk aranylapjain kellene emlegetnünk – ehelyett mindössze két helyen viseli nevét közterület... míg Kossuth utcának minden községben a főutca van elnevezve.

Ajánlom figyelmükbe e kiadványt, amiben a szerző hosszas kutatások után végre bebizonyította – nem volt áruló a fővezér, hanem a Kossuth-kancellárián cserélték össze a 340-es és a 339-es sorszámú levelét amelyet hű kormányzójához írt.
KG