Mi volt, mi van és mi lesz?

Történelmi séta a Sánc-hegyen


Birodalmak határán, sorsdöntő ütközetek középpontjában vészelte át a múló idő viharait. És hogy mit hoz a jövő? Talán egy kellemes, a családok számára ideális sétahelyet, ahol páratlan a panoráma.

Erős birodalmi határ

A Duna által erősen alámosott és abból meredeken kiemelkedő (relatív magassága 46 méter) Sánc-hegy a történelem folyamán mindig fontos stratégiai szerepet töltött be. A Duna az ókorban, a középkor egy részében és napjainkban is birodalmak, országok közötti határ volt, állandó ütközőpont a két partján élő népek között. A Duna volt a Római Birodalom határa (limes), amelyet erődítményekkel (castrum) és őrtornyokkal (burgus) erősítettek meg. Crumerum néven a Sánc-hegyen a II–III. században egy ilyen castrum állt, amelyben a cohors V. Gallaecorum et Lucensium állomásozott. A Sánc-hegyen lévő, mintegy 80x80 méteres tábor falai kőből épültek, de a későbbi évszázadokban ezt elbontották és köveit felhasználták Újfalu lakói a házaik építéséhez. Csak a nyugati kapu erősen aláásott maradványai láthatók. A Crumerum castellumát körülölelő táborfalu (vicus) maradványai a legényszálló, a benzinkút és a volt költségvetési üzem építkezéseikor kerültek elő, ahol épületmaradványokat, sírokat tártak fel. Ennek a castrumnak a későbbi sorsáról keveset tudunk, de egyes történészek szerint a Sánc-hegy az egész középkor folyamán erődített hely volt. 

A tatárdúlástól Trianonig

A honfoglalás után az első névvel is bizonyítható település itt a Kézai Simon krónikájában szereplő Nyergedszeg volt. Ez a falucska a nevéből is következtethetően a két hegy (Sánc-hegy és Rózsadomb) közötti hegynyeregben pár házból álló (szeg) volt, és alighanem a Sánc-hegy lábánál lévő rév védelmét szolgálta, ám 1242-ben a tatárok elpusztították. A helyén épült falu évszázadokon keresztül Újfalu volt. Hogy a 150 éves török hódoltság alatt mi volt a Sánc-hegyen, nem tudjuk, csak feltételezhetjük, hogy a falu népe kálváriának használta és a régi romokon egy remetelak is állt. 1706-ban, amikor Rákóczi felkészült Esztergom ostromára, itt Karván alul, hol a Duna a legkeskenyebb, szándékozott átkelni. E célból a hídfők védelmére előbb Csenkepuszta határában (Csenkevár) és Nyergesújfalun sáncokat hányatott. A sáncművek háromszög alaprajzúak voltak. Ennek maradványait láthatjuk a Sánc-hegyen, de igazán csak légi felvételen bontakozik ki a sáncrendszer igazi monumentalitása. 1731-ben az 1706. szeptember 28-i üt-közetnek és a benne elesetteknek emlékére Listény Ferenc ferences barát részint Esterházy prímás segélyéből, részint pedig a dunai hajósoktól gyűjtött adományokból a Sánc-hegyen felépítette a Szentháromság-kápolnát, amelynek ma már csak a romjai láthatók. Az 1755. évi egyházi vizsgálat megállapította, hogy a Kálvária-hegye tetején álló korhadt keresztfát a szél ledöntötte, így a Kálvária-hegy, mint ilyen nem létezik már. A Kálvária helyén 1864-ben a lakosság egy kőkeresztet állított, amely azóta erősen megsérült és helyreállítása Mayer Kornél szervezésében most folyik. 

A Sánc-hegy stratégiai jelentősége az elmúlt században nem csökkent. Egy Kocsis Sándor által megőrzött festmény szerint a XX. század első felében a Sánc-hegyen a kápolna mellett egy folyamőr laktanya is volt, ahonnan részben irányították és ellenőrizték a dunai hajóforgalmat, majd Trianon után határőrszolgálatot láttak el. A II. világháborúban katonai lőállás volt itt és az épületek elpusztultak. 

Amit a jövő hozhat

A város általános rendezési tervének térképén a következő szöveg áll: “ZRTK Régészeti szempontból védendő terület – Régészeti bemutató tér – zöldfelületi terv készítendő régészeti szakértő bevonásával.” Ez erősen behatárolja, hogy mit lehet itt csinálni. A történelmi múlt bemutatása és a gyönyörű panoráma kihasználása arra késztette az önkormányzatot, hogy Sarkadiné Kátai Dorottyával 2006-ban elkészíttette a sánc-hegyi kilátó elhelyezésének építési engedélyezési dokumentációját. Ez a terv a II. világháborús lövészgödör helyén felállítandó 3x3 méteres, négy betontuskón álló faszerkezetű fedett kilátót, védőkerítést, tájékoztató táblákat, pihenő padokat és asztalokat tartalmazott. Ehhez a kulturális örökségvédelmi szakhatóság, régészeti szakfelügyelet a hozzájárulását is megadta. A megépítéséhez árajánlatokat is kértünk: mintegy 2 millió forintba került volna. Közben Petróczi Gyula Gábor vezetésével lelkes fiatalok is jelentkeztek az ingyenes kivitelezésre. Erre nem került sor, mert közben az önkormányzat pályázaton nyert tetemes összeget a partfal megerősítésére, ami el is készült. A Mayer Kornél által kezdeményezett kőkereszt helyreállításának tavaszi megkezdésével együtt ezt a tervet is meg lehetne valósítani. Ezeken felül a Sánc-hegy védett jellege miatt más beavatkozásra és főleg épület emelésére nincs lehetőség. 

A sáncoknak és a keleti oldalon lévő bemutatórésznek a rendszeres karbantar-tásának (fűnyírás) nincs akadálya.

A szélnek erősen kitett nyugati és dél-nyugati oldalon viszont botanikailag védendő löszpusztagyep társulás alakult ki, amely továbbra is védendő. Nem szabad itt beavatkozni, de ez a terület már a sáncmaradványokon kívül esik.

Akiktől meg kéne védeni a Sánc-hegyet, az a motorozó fiatalok és a fémdetektoros kincskeresők. Mára a város lakossága sokat tud a Sánc-hegy történetéről. Jó lenne, ha azt és a gyönyörű panorámát a helyszínen is megismerhetné.

Padányi Lajos