Az Isteni Szeretet Leányairól Elnevezett Római Katolikus Polgári Leányiskola

Még ma is sokan úgy emlegetik, hogy a „zárdába" jártak iskolába. A Nyergesújfaluba újonnan betelepülőknek viszont ezt meg kell magyarázni, mert ott ma az idősek otthona van.

A II. (1866-1869.) és a III. (18691887.) katonai felmérés térképein már feltüntetnek ezen a területen épületeket. Egy 1900-as térképen itt egy L-alakú épület látható. A valamivel később készült településtérképen már az általunk a háború után megismert alaprajzú épületek és kert látható. Ezen még a Rendőrség helyén „kőfaragó tér" felirat olvasható. A Prímási levéltárból előkerült egy 1855-ben készült építési tervrajz. „Erdőmesteri lakás tervei", de ilyen formában nem valósult meg. Egy másik tervrajz is előkerült ebből az időből, amely a meglévő erdőmesteri lakás átalakításához készült.

A későbbi zárda épülete 1918-ig a prímási erdészet intézőjének, erdőmesterének a lakása és hivatala volt. Ebben laktak az 1880-as években a Vaszary-testvérek. Az 1896-ban megalakult Polgári Olvasókör első elnöke Wanke Sándor prímási uradalmi erdőmester volt. Az 1930-as évekig Manno Milti-adesz (1935-ben halt meg), a híres budapesti sportember és grafikusművész bérelte. 1933-ben dr. Metzker József nyergesi plébános az Isteni Szeretet Leányai nevű szerzetesrendi apácákat telepítette le Nyergesre, majd Manno Miltiadesz halála után a megüresedett épületbe helyezte el őket.

Az Isteni Szeretet Leányai rendet, ezt a munkára termett, tevékeny szerzetestársulatot Lechner Mária Franciska anya alapította 1868-ban, Bécsben. Az akkori társadalom egyik nagy problémájának szolgálatába állt, amikor arra vállalkozott, hogy a szolgálatba induló vagy szolgálatban lévő leányoknak segítségére legyen. Budapesten 1871-ben nyílt meg az Isteni Szeretet Leányainak első háza. Nyergesújfalun 1933-ban telepedtek meg dr. Metzker József apát plébános meghívására. A plébános úr a község vezetőségével egyetértve az óvoda vezetésével bízta meg a nővéreket. Ez a templom mellett működött a régi római katolikus elemi iskola helyén. Az intézet akkori főnöknője Milkovits M. Erzsébet volt, akinek közbenjárására és a szülők kérésére a következő évben polgári leányiskolát nyitottak.

Az iskola első igazgatónője Kelemen M. Medárda lett. Rossz körülmények között kezdtek. 1934. szeptember 4-én két okleveles tanárnővel, I., II. osztállyal megnyitották a polgári iskolát. Az iskolának épülete nem lévén, a nm. V.K.M. engedélyével a helybeli állami elemi iskola két üres termében nyertek ideiglenes elhelyezést. A Padányi Lajos vezette állami elemi iskola nemcsak a két tantermet, hanem a tanítói könyvtárat is megnyitotta számukra, az iskolai szemléltető eszközöket is rendelkezésükre bocsátotta. Három küzdelmes év után végre rendeződött a helyzet. A fenntartó szerzetestársulat megvette a prímáciától az 1918-ban feleslegessé vált erdőmesteri lakást. A ház kétholdnyi területen állt, amolyan kis kastélyképpen, melyet fásított területek öveztek. Ezen a területen épült fel 1937-ben a polgári leányiskola épülete. Az erdőmesteri lakást átalakították igényeiknek megfelelően, a gazdasági épületekből pedig tantermeket alakítottak ki. Osváth Andor: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene című 1938-ban megjelent könyvében ezt írja: „Az Isten Szeretet Leányairól elnevezett római katolikus polgári leányiskola 1934-ben alakult és a rend alapítása. Nyilvános jellegű iskola, 5 tanerős, 4 osztályos. Tanulók száma jelenleg 55. A rend 2 óvodát is tart fenn. Most alakult internátusában 5 bentlakó növendéke van. Vezetője Milkovits M. Erzsébet. Ifjúsági könyvtára 260, tanári könyvtára 40 kötetes. Az intézet a rendi főnöknő felügyelete alatt áll, elnöke a római katolikus egyház plébánosa: dr. Lunz János."

Fennállásának 14 éve alatt a tanulók létszáma 19 és 225 között változott. A háború utolsó éveiben és a háború után megnövekedett a létszám. Részben azért, mert a megszüntetett polgári iskolákból (pl. Zircről) ide jöttek vizsgázni a tanulók, részben pedig a vallásukhoz ragaszkodó szülők ide íratták be gyerekeiket a környékbeli falvakból. 1946-tól két évig még Római Katolikus Elemi Népiskola is működött az épületben, ahova a „B" osztályok, a helybeliek jártak. Az „A" osztályok pedig a távolabbiak, akik kollégiumot is igényeltek a Szaléziba. Ennek az igazgatója Farkas Lajos szalézi rendi tanár lett.

1948-ban államosították az egyházi iskolákat, és a közben kötelezően elrendelt 8 osztályos állami iskola miatt sokan kénytelenek voltak visszamenni lakóhelyük általános iskolájába. Ott vagy osztályt ismételtek, vagy külön engedéllyel különbözeti vizsgát tettek. 1948-ban államosították a zárdát is. Attól kezdve egészen 1971-ig általános iskola működött a helyén. 1971-ben felépült az Eternit telepen az új iskola, az épület feleslegessé vált. Ezután volt KISZ-klub, UNIKER raktár, tüzépraktár, majd sokáig üresen állt. Egyes részei beomlottak, lakhatatlanná, sőt életveszélyessé vált.

A rendszerváltás után az egyház visszaigényelte, és vissza is kapta az épületet. A hasznosítására alakult Szamaritánus Alapítvány emberfeletti erőfeszítéseinek eredényeképpen 1999 áprilisában megnyílhatott a több tízmilliós költséggel rendbehozott épület. Az új intézmény neve: „Szent Mihály" Idősek Otthona.

Padányi Lajos

(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011. augusztusi számában.)