...mely abból adódott, hogy a “határokon átívelő szeretetnek” lehettünk részesei karácsonyra készülve. A nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola 2010-ben három utat is nyert az Apáczai Közalapítvány “Határtalanul” pályázatán, így három osztály kirándulhatott a történelmi Magyarország területeire.
Két osztály Erdélyben járt. Maradandó élményt jelentett a Kolozsvártól 27 km-re lévő válaszúti szórvány magyar kollégiumban eltöltött idő. Itt a Kallós Zoltán Alapítvány egy bentlakásos kollégiumot is működtet óvodásoknak, alsó tagozatosoknak, akik a Mezőség szegény, magyar oktatást biztosítani nem tudó falvaiból valók. Nem csak a Közép-Európában egyedülálló néprajzi múzeumot nézhettük meg, volt lehetőség találkozni Kallós Zoltánnal, s táncházban lehettünk, de felejthetetlen volt az ott lakókkal való találkozás. Volt már korábbi kapcsolat is, hisz Lux Ambrus igazgató úr családjával részese volt a válaszúti családos-kézműves tábornak, s az út során kollégák is megismerkedhettek az itt folyó szerteágazó munkával. Így vetődött fel Zágonyi Andrea kollégánkban, hogy karácsonyi “cipősdoboznyi” adományainkat a 93 ottani kisdiáknak szánjuk. Tanárok, diákok lelkesen, bár kétkedve láttak a gyűjtéshez. A szórólapok, beszélgetések, igazgatói, fenntartói támogatás fantasztikus eredményt hozott! Nemcsak 93 névre szóló, édességet, olvasnivalót, játékot, meglepetést tartalmazó csomag készült el, de a közösség számára sok társasjáték és ajándék, valamint egy tele autónyi ajándék a balajti cigánygyermekek részére is. Mindez karácsony előtt eljutott a címzettekhez. S milyen volt a fogadtatás? A köszönőlevél pár kedves sorát idézzük: “Az újév küszöbén Istennek adunk hálát, hogy életutunkat egybe fonta több olyan nagylelkű ember életútjával, akik szívből mellénk álltak, és erejükhöz mérten segítették az alapítvány eddigi munkáját. Nektek pedig szeretnénk megköszönni a segítőkészséget, a szeretetet, amellyel a gyerekeinknek ajándékokat készítettetek, s a karácsonyi angyalok szárnyán eljuttattátok ide Válaszútra.”
Megfogalmazódott az is, hogy ennek az egymásra találásnak folytatódnia kell. “Reméljük, hogy intézményeink között kialakult kapcsolat örökéletű lesz, és sok személyes találkozásra kerül még sor” – ahogy Balázs Bécsi Gyöngyi, az Alapítvány elnöke fogalmaz. Ez találkozik Lux Ambrus igazga-tó úr gondolatával is, aki a “határtalan örömöt” mélyíteni szeretné, s a folytatáson, a partneri kapcsolattartás kiépítésén gondolkozik.
Pungurné Császár Judit
Két osztály Erdélyben járt. Maradandó élményt jelentett a Kolozsvártól 27 km-re lévő válaszúti szórvány magyar kollégiumban eltöltött idő. Itt a Kallós Zoltán Alapítvány egy bentlakásos kollégiumot is működtet óvodásoknak, alsó tagozatosoknak, akik a Mezőség szegény, magyar oktatást biztosítani nem tudó falvaiból valók. Nem csak a Közép-Európában egyedülálló néprajzi múzeumot nézhettük meg, volt lehetőség találkozni Kallós Zoltánnal, s táncházban lehettünk, de felejthetetlen volt az ott lakókkal való találkozás. Volt már korábbi kapcsolat is, hisz Lux Ambrus igazgató úr családjával részese volt a válaszúti családos-kézműves tábornak, s az út során kollégák is megismerkedhettek az itt folyó szerteágazó munkával. Így vetődött fel Zágonyi Andrea kollégánkban, hogy karácsonyi “cipősdoboznyi” adományainkat a 93 ottani kisdiáknak szánjuk. Tanárok, diákok lelkesen, bár kétkedve láttak a gyűjtéshez. A szórólapok, beszélgetések, igazgatói, fenntartói támogatás fantasztikus eredményt hozott! Nemcsak 93 névre szóló, édességet, olvasnivalót, játékot, meglepetést tartalmazó csomag készült el, de a közösség számára sok társasjáték és ajándék, valamint egy tele autónyi ajándék a balajti cigánygyermekek részére is. Mindez karácsony előtt eljutott a címzettekhez. S milyen volt a fogadtatás? A köszönőlevél pár kedves sorát idézzük: “Az újév küszöbén Istennek adunk hálát, hogy életutunkat egybe fonta több olyan nagylelkű ember életútjával, akik szívből mellénk álltak, és erejükhöz mérten segítették az alapítvány eddigi munkáját. Nektek pedig szeretnénk megköszönni a segítőkészséget, a szeretetet, amellyel a gyerekeinknek ajándékokat készítettetek, s a karácsonyi angyalok szárnyán eljuttattátok ide Válaszútra.”
Megfogalmazódott az is, hogy ennek az egymásra találásnak folytatódnia kell. “Reméljük, hogy intézményeink között kialakult kapcsolat örökéletű lesz, és sok személyes találkozásra kerül még sor” – ahogy Balázs Bécsi Gyöngyi, az Alapítvány elnöke fogalmaz. Ez találkozik Lux Ambrus igazga-tó úr gondolatával is, aki a “határtalan örömöt” mélyíteni szeretné, s a folytatáson, a partneri kapcsolattartás kiépítésén gondolkozik.
Pungurné Császár Judit
Azta, nekem ez a kép olyan ismerős. Ja tudom már! Mert én csináltam
VálaszTörlésElőfordul - tőled kértem... Közkívánságilag a lap szám(láj)ára.
VálaszTörlésRá szerkeszthetted volna Főnök a képre a nevemet, tiszt büszke lennék magamra, hogy ott jártam, lekaptam és ezt mindenki tudná, hogy volt szerencsém látni!
VálaszTörlés