Idén másodszor adott otthont Nyergesújfalu Down találkozónak. Az ország több részéről – Letenye, Budapest, Esztergom, Győr –, érkeztek családok, hogy sorstársi közösségben töltsenek egy napot. Egy ilyen programon olyan szülőkkel találkozhatunk, akik hasonlóan élik meg a mindennapokat, hasonló gondokkal, betegségekkel kell megküzdeniük, hasonlóan élik meg az örömöket is és hasonló úton járnak, mint mi magunk. Jó érzés látni, hogy nem vagyunk egyedül a világban a problémánkkal, az élethelyzetünkkel. Megbeszéljük a mindennapjainkat, tanácsot adunk, vagy nagyokat nevetünk a gyermekünk hasonló viselkedésén, reakcióin.
A gyerekek egyenrangú játszótársakat találnak ilyenkor. Biztos nem nézik ki őket a szülők, ami előfordul sajnos egy játszótéren. A testvérek is láthatják, hogy több gyereknek is van "más" testvére. Imádom a piciket, mert sokszor ráismerni bennük az enyém pici korára és jó látni a nagyobbakat, hogy látom hová juthat el, mire lehet képes. Amikor olyan családok jönnek el, akik örökbe fogadtak egy Down szindrómás gyermeket, nekem külön öröm, mert látom milyen jó helyre került a baba és hogy boldog családdá váltak. De jó érzés látni, hogy azok is újra párra találnak, akik egyedül maradtak sérült gyerekükkel. Amit kivétel nélkül minden családnál látni, hogy mindannyian nap mint nap tanulunk a DS gyermekünktől: türelmet, kitartást, szeretetet, önzetlenséget, empátiát, elfogadást, összetartást, és ezáltal más emberekké válunk az idők folyamán. Érezhető, hogy ezek a családok máshogy állnak a világhoz, más az értékrendjük, mások a prioritásaik. Mindannyian tapasztaljuk, gyermekeinknek milyen jó humorérzékük van, milyen sokszor megnevettetnek minket! Köszönjük, hogy rendelkezésünkre bocsátották térítésmentesen a Térségi Közösségi Házat! Jövőre ugyanitt...
Czene Éva
(Nyomtatásban megjelent a Nyergesi Hírmondó 2011 júliusi számában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése