2011. június 14., kedd

NYOLCAK a Szépművészetiben

A pécsi EKF-kiállítás után újra nagyszabású tárlaton láthatóak a Kernstok vezette Nyolcak. Ezúttal dokumentumfilm is készült a művészcsoport számára meghatározó helyszíneken: Párizsban és Nyergesújfalun. Városunk a Nyolcak csoport bölcsője, szellemi gócpontja volt, ahol – mint tudjuk - nemcsak a festők, hanem az irodalmárokból, zenészekből álló értelmiségiek is megfordultak. 





Rockenbauer Zoltán és Barki Gergely művészettörténészek a kurátorai a kiállításnak, ahol a kétszáz kép közül egy teljes folyosót foglalnak el a nyergesi kötődésű alkotások. Itt látható annak az ősszel megjelenő ötven perces dokumentumfilmnek tizenhárom perces változata is, amelyben felfedezzük a Kernstok-villát, a festők által látogatott régi pincéket, láthatjuk a lovas fogatot a Dunában és a pincesorok felé közeledve. A megnyitón – a kiállítás létrehozóinak invitálására - húszan képviseltük a várost. Érdeklődőben nem volt hiány: zsúfolásig telt a Szépművészeti Múzeum díszterme. A tárlatot Pálinkás József a MTA elnöke, Rockenbauer Zoltán és Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg Bartók muzsikája kíséretében.
Mihelik Magdolna


Adyval cimboráltak és a kiállításukon
 Bartók adott hangversenyt - a Nyolcak
Különleges aktok, leheletfinom tájképek és lenyűgöző monumentalitás: a Szépművészeti Múzeum legújabb, közel 200 alkotást felvonultató kiállítása a XX. század elején létezett legendás művészcsoport, a Nyolcak műveit mutatja be. Ady és Bartók is imádta őket.

Május 17-től szeptember 12-ig - keddtől vasárnapig 10-18 óra között - látható a Szépművészeti Múzeum legújabb, A Nyolcak című tárlata, amely a századelő legkiemelkedőbb magyar művészcsoportjának történetét mutatja be. De még mielőtt azt gondolnátok, hogy egy száraz és unalmas múltidézésről van szó, hangsúlyozzuk: a Nyolcak csoportja egészen lenyűgöző festményeket produkált – amiben nagyban közrejátszott az olyan francia művészek hatása, mint például Cézanne vagy Matisse.



Elsőként követték a legmodernebb nemzetközi irányzatokat

Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: a kezdeti szárnypróbálgatásoktól egészen a nagy port kavart sikerekig, amelyeket kronologikus sorrendben követhetünk végig. A kiállítás a Nyolcak három – 1909-ben, 1911-ben és 1912-ben megrendezett – budapesti tárlatának rekonstrukciójára tesz kísérletet: így arról is képet kapunk, milyen alkotások közt sétálgattak a kor legnagyobb művészei. Például Ady Endre, aki a párizsi kávéházakban egészen közeli kapcsolatba került a csapat Franciaországban inspirálódó tagjaival, vagy éppen Bartók Béla, aki a Nemzeti Szalonban 1911-ben megrendezett Nyolcak-tárlaton személyesen adott hangversenyt. Az utóbbi kiállítás enteriőrjét egy akkori viccújság, a Fidibusz címlapja is megörökítette, meglehetősen burleszkszerű képet festve a kor művészetpártolóiról.
Az őket ért hatások a fauvizmustól az expresszionizmusig terjednek: az izgalmas, a maguk korában helyenként felháborodást, máskor őszinte csodálatot kiváltó alkotások egyébként legutóbb Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében mutatkoztak be egy nagyszabású tárlaton. Az utóbbitól viszont több szempontból is eltér a budapesti verzió: itt nagyobb hangsúlyt kapnak a Nyolcak megalakulásának előzményei, a Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán készült alkotások, aktok, emellett több olyan híres kép is helyet kapott, amelyek egy, a pécsivel párhuzamosan futó brüsszeli tárlat miatt csak most csatlakozhattak a többihez.
Az egészen finom, leheletkönnyű tájképektől kezdve a bizarr aktokon át a monumentális jelenetekig hihetetlen széles skálán mozognak az itt felvonultatott festmények: garantáltan nem fogtok unatkozni, ha beneveztek a Nyolcak kiállítására.
(Forrás: divany.hu) 


A kiállításról a Kossuth Rádióban is hallhatnak:

 
Egyébként Ady és a csoport szoros kapcsolatának - és hasonló művészetfelfogásának - köszönhetően alakult ki az akkoriban dívó „festészeti adyzmus” kifejezés, amit előszeretettel használtak Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos munkáinak esetében. A Nyolcak jelentőségét a művészettörténet elsősorban abban látja, hogy ők voltak az első olyan, fiatalokból álló művészcsoport, akiknek a munkássága szervesen illeszkedett a legmodernebb nemzetközi irányzatokba.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése