Nyergesújfaluról indulva a túrázók számára több napra elegendő felfedezni való kínálkozik. Több nap, több éjszaka. Jelenleg egy – igényesebb – szálláshely van a városban, azonban szorgalmazzuk további lehetőségek kialakítását. Elsősorban a fiatalabbak számára fontos, hogy esténként ne kizárólag - a helység megismerésére tagadhatatlanul a legalkalmasabb - falusi kocsma legyen az egyetlen kikapcsolódási pont.
A lehetőségek bemutatásánál célszerű a tavaszi Nyerges 40/20 teljesítménytúrák útvonalaira hagyatkozni, hiszen a három éves múltra visszatekintő eseményen a szervezők (Négy égtáj Túra- és Szabadidősport Egyesület) igyekeznek minél több természeti szépséget és épített örökséget bemutatni az ország minden részéről érkezőknek.
A túra már a tíz leglátogatottabb teljesítménytúra egyike!
Amellett, hogy büszkék vagyunk a Nyerges 40/20 sikerére, feltétlenül megemlítendő az útvonalkövető túramozgalom legismertebbje, az 1100 km-es Országos Kéktúra (OKT), mely áthalad a közigazgatásilag városunkhoz tartozó Pusztamaróton. Ezt a ma már csak táborozók által lakott egykori települést érinti a Kinizsi 100 és a Gerecse 50 teljesítménytúra is.
Visszatérve a Nyerges 40/20-ra: a rajt helyszíne a horgásztavaknál van, amelyek a 10-es útról Budapest felől érkezve legegyszerűbben a vasúti átjárón túl balra kanyarodva az első utcán át (Tó utca) közelíthetőek meg. (A Viscosa HSE kezelésében lévő hangulatos tavakon napijegyet is válthatnak a horgászat szerelmesei.)
A tavaktól visszafelé indulva, keleti irányba indulva a Hétforrást keressük. Garázssor mellett haladunk el, majd hamarosan eljutunk a forrásig. Utunkat távolabbról pincék szegélyezik, majd szép kilátást nyújtó útvonalon, néha erdőben jutunk el Mogyorósbányáig. Az első település szép, rendezett, talán annak is köszönhetően, mert zsákfalu (Tátról érhető el közúton). A Kakukk Vendéglőben található a Kéktúra pecsételőhelye. A templom mellett egy belsőépítészeti szempontból egyedi, kitűnő konyhával bíró családias étteremre bukkan a vándor. A következő állomás a Mogyorósi Kőszikla, ide a temető melletti út vezet fel. A hegytetőről jól láthatóak a környékbeli települések, a Duna, az esztergomi Bazilika, a közelben a Nagy-Gete bérce, a Hegyes-kő, távolabb a Pilis és a Börzsöny nyúlványai.
A Kőszikláról továbbhaladva újra felbukkan a bajóti Öreg-kő, a sziklamászók paradicsoma, majd szép lovakat látunk – rögvest Péliföldszentkeresztre érkezünk. Ez a lovarda csak a májusi „Nyiss ránk!” rendezvény hétvégéjén látogatható szabadon. Itt a műemlék barokk kegytemplomot és a szalézi rend épületeit láthatjuk, a hely csodaszép. A templomot 1735-ben építtette Eszterházy Imre hercegprímás, ő nyilvánította búcsújáró helynek. Az 1700-as években már állt itt egy kolostor, először a nazarénusok, majd a pálosok, és 1913-tól a szalézi szerzetesek kapták meg. 1944-ben menekülniük kellett Magyarországról, így hamarosan az állam tulajdonába került a rendház. Az elmúlt 40 évben volt vájár ipari iskola 1981-ig, 1989-ig börtön, de Rockenbauer Pálék még úttörőtáborként is látták. 1994-ben a szalézi rend visszakapta épületeit, majd később a nyergesújfalui középiskola fenntartói jogát. Visszaköltözésüket követően a templomot, a rendházat is felújították. A kegytemplom legértékesebb kincse a Szent Kereszt ereklye, hitelességét 1735-ben igazolta XIV. Benedek pápa. Ma Péliföldszentkereszt kegyhely, lelkigyakorlatos ház és nyári üdülőhely, elsősorban családoknak és fiataloknak.
Lourdes-i barlang is van itt, környezete tavaly óta igényesen kiépítve. A barlanggal szemben egy forrást találunk, jéghideg vízzel. Érdemes megkóstolni. Ezután nincs sok hátra az Öreg-kőig, ahonnan a kék barlangjelzésen megyünk tovább. A Jankovich-barlang fokozottan védett képződmény a bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalában: 346 (egyes források szerint 330) méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Dunántúl egyik fontosabb ősrégészeti lelőhelye, 1910 körül gazdag őslénytani és ősrégészeti anyagot találtak itt a kutatók. Szabadon látogatható. Ha a barlang fölé megyünk, újra csodálatos kilátás nyílik a környékre.
Leérve a jelzésen Bajótra jutunk. Temploma mind történeti, mind művészettörténeti és régészeti szempontból figyelemre méltó. Tornya a 13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg a Bánk Bánból is ismert Bojóti Simon volt. 1982 márciusában Szántó Piroska festőművész tizenöt keresztúti képet festette a templomnak, hálából, hiszen a II. világháború alatt itt rejtőzködött férjével, Vas István költővel. A bajóti Golgota különleges: bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.
Bajóton a polgármesteri hivatalt elhagyva a főutcáról meredek mellékutcában indulunk felfelé a nyergesi pincesorok irányába, vagy – legegyszerűbb módon - a Bajót-Nyerges kerékpárúton a lovardát elhagyva balra rétet találunk, innen nyílnak a pincesorok, érdemes körülnézni.
Borkiméréssel jelenleg még nem foglalkoznak a gazdák, de cél a régi hagyomány „közkinccsé tétele”, azaz borút kialakítása. A családi igényekre kialakított szőlőterületek az Ászár-neszmélyi borvidékhez tartoznak.
(Szent Donát Borünnep: augusztus első szombatja)
A 40 km-es táv érinti a vörös mészkövéről híres Gerecsét. Nyergesújfaluról kiindulva a hegység megismeréséhez célszerű Pusztamarótra gyalogolni, vagy autózni. Pusztamarót története beváltotta a névben rejlő sorsot: pusztává vált. A hatvanas években még iskola is működött az akkoriban gyümölcsöséről, főleg almáiról ismert településen, ma viszont csak a temető maradványai emlékeztetnek a múltra. Idejutni kissé rázós, hiszen mintegy öt kilométer hosszúságú földúton közelíthetjük meg a Bajót-Bajna országútról lekanyarodva. A másik irányból, a Süttő-tardosi út felől érkezve – az egykori „hadiúton” - sorompóba ütközünk. Ha szerencsénk van, kinyitja egy arra járó bennfentes „kulcstulajdonos”, ha nagy szerencsénk van, díjazást sem vár el ezért...
Az Országos Kéktúra útvonalán haladva elérjük a kastélyt, amely az esztergomi érsek tulajdonából kikerülve fővárosi gyermeküdülő volt, majd elhagyatottan állt, míg végül visszakapta a katolikus egyház és most újra fogadja a fiatalokat az esztergomi ferences rendház fenntartásában. Elhaladva az épület mellett feljuthatunk a Gerecse-tetőre a TV-toronyhoz. Ha a kastélytól északkeletre letérünk a túraútvonalról, a kis-gerecsei kőfejtőhöz jutunk. Ez kedvelt sziklamászóhely és páratlan látvány. Kelet felé visszajutunk az OKT-ra, majd a fentebb hadiútként emlegetett szilárd burkolatú útra, ahonnan Bikolpuszta irányába haladva, majd jobbra felfelé tartva a kis-gerecsei kőbányánál is impozánsabb pisznicei kőfejtőt találjuk. Felette fészkel a kerecsensólyom, így a költéstől a fiókák kirepüléséig, felnövekedéséig engedéllyel, vezetővel látogatható az ország egyik legszebb bányaterülete.
(Maróti Piknik a maróti csata emlékére: szeptember első vagy második hétvégéje – ld.: rendezvénynaptár)
A Gerecse minden évszakban lenyűgöző, de különösen szép április-május tájékán, amikor a hatalmas medvehagyma-mező virágzik és télen, amikor zúzmara vagy hó borítja.
Hazatérve, ha még van jártányi erőnk, sétáljunk le a Dunához, látogassuk meg a horgásztavakat vagy a házias ízeiről ismert Ászok Vendéglőt, a zenei csemegéket is kínáló Bali Art Cafét, ahol kávéházi hangulatban szintén bátran elkölthetjük vacsoránkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése