A húsvét csodájáról, a hétköznapi ember számára befogadható értékeiről gondolkodtam, amikor megtaláltam Csuhai József baptista lelkipásztor barátom évekkel ezelőtt hozzám küldött elektronikus levelét. Az ökumenizmus jegyében az ő szavait hívtam segítségül.
„Amikor kimondom a szót: Húsvét, gyermekkorom emlékei jutnak eszembe: sok finom sütemény, „locsolkodás”, ajándékok. Ám már akkor is éreztem, hogy a Húsvét nekem többet jelent, mint a
„Zöld erdőben jártam…”
A nagy igazságot – hogy Jézus Krisztus él – csak később értettem meg, amikor lelkipásztori szolgálatra jelent-keztem. Prédikálnom kellett egy hús-véti ünnepen, vendég igehirdetőként. Szépen felkészültem, úgy éreztem, hogy senki nem mondhat semmi rosszat az igehirdetésemre, de a végén teljesen összetörtem. Ott láttam magam a szószéken, mint egy rab, akinek a kezei meg vannak kötözve, aki hirdeti a szabadságot, de maga semmit nem tud róla.
Nem akartam többé ilyen Húsvétot! Szabad akartam lenni! Tudtam, hogy a Biblia igazat mond, amikor így szól: „…a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka az örök élet Jézusban, a mi Urunkban.” Letérdepeltem, és elkezdődött az „élet-gyónás”. Megláttam magamat olyannak, amilyen valójában vagyok.
Ám megláttam Jézus Krisztust is, amint meghalt, de feltámadt. Megláttam a halált legyőző királyt.
A bilincseim lehulltak. Lelkem tisztává és szabaddá vált. A világ is teljesen más lett… Ez Húsvét üzenete. Kívánom ezt a szabadságot minden barátomnak, mert Jézus Krisztus él!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése