2011. április 28., csütörtök

Itt a májusi szám egyben!


11 megjegyzés:

  1. Lopni bűn! Vagy mégsem?
    Ehhez szeretnék pár szót szólni.
    Mert a cikk korántsem pontos az üggyel kapcsolatban. A pedagógus a folyosón hagyta a tolltartóját, amely eltűnt. Egy gyermek testvére másnap jelezte, hogy otthon látta. Nem azt látta, hogy az a gyermek vitte el a folyosóról. A pedagógusok azt sem várták meg, hogy a gyermek délutános lévén, beérjen az iskolába és megkérdezzék, hol a tolltartó és megbeszéljék vele a történteket. Kihívták a rendőrséget, ők a lakásukra mentek. Egy tolltartó miatt. A városban annak is híre kelt, hogy nem is ez a gyermek emelte el a tolltartót, hanem egy másik és átadta ennek a szerencsétlennek, aki már amúgy is sáros. Ezt is kinyomozhatná a rendőrség. Bűncselekmény??? Ugye nem gondolják komolyan felnőtt emberek, hogy egy 12 éves gyereket így kell megtanítani tette következményeire? Főleg, ha nem is ő követte el. Vagy csak lehet, vagy mi van??? Inkább azon aggódom, hogy ennyire kevés emberség, figyelem és türelem van ma bennünk. Mert nem csak az kering a városban, amit a cikk írója leírt. Sokan döbbenten figyeljük az eseményeket ennek a gyermeknek az ügyében. Igen, vigyázzunk a cuccainkra, és meg kell tanítani a gyerekeket a Ne lopj!-ra, de így? És nagyon is figyelembe kell venni az adott gyermek pszichés és mentális állapotát. Nem vagyok se pszichológus, se egyéb okos. Egy olvasó, gondolkodó ember vagyok csak. És nem írom ide a nevem sem. Ma nem lehet ezt megtenni, sajnos. A pedagógiai szakszolgálat sokat segít sok embernek. Köszönjük. Ez az ügy annyira szomorú, hogy megértem, ha telefonon nem akartak válaszolni. De egy pszichológus jó lenne, ha leírná azt, mi a vélemény ebben az ügyben. Vagy valaki rákeresne Vekerdy Tamás közelmúltban megjelent véleményére a hasonló esetekkel kapcsolatban. Köszönöm, hogy lehetőség volt ezt leírni.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Névtelen!
    Jó Önnek, ha ennyi mindent tud erről az esetről, annak ellenére, hogy nem pszichológus, és nem pedagógus.
    Az Ön írása alapján hibáztak a pedagógusok, és hibázott a rendőrség is.
    Erről a gyerekről 6 éve köztudott, hogy problémái vannak. Hol volt eddig a Pedagógiai Szakszolgálat? Miért csak most fontos számukra ez a gyermek?
    Még egy kérdés: Vekerdy Tamásnál és Önnél hol kezdődik a lopás?
    Hiszen az új törvények szerint minden apróság eltulajdonítása lopás. Ez pedig tudtommal nem az volt...

    VálaszTörlés
  3. Kedves Névtelen!
    Ha ennyire jól informált a történtekkel kapcsolatan, bizonyára azt is tudja, hogy ez a gyermek sajnos végig lopja társait, a zeneiskolában szintén lopott pénzt, amit nem lehetett rábizonyítani. Továbbá több üzletben külön figyelmet fordítanak rá, illetve rájuk, mert több ízben lopáson érték őket. Tudtommal az iskola több ízben is jelezte, hogy baj van. Kérdem én, mit tett a Pedagógiai Szakszolgálat?
    Ön szerint meddig mehet ez még büntetlenül?
    Nem a tolltartó a kérdés, hanem a tény, hogy lopott....ismét......

    VálaszTörlés
  4. Erről az esetről nem nehéz ennyi mindent tudni, gyorsan terjednek a hírek. Van, aki másként gondolkodik, ennyi.
    Nem hibáztatok senkit, ez bonyolultabb annál.
    Védeni sem védek.
    Csak most fontos a számukra?
    Nem a lopás tényét kérdőjelezem meg. Csak a gyerekkel szembeni indulatok erősek.

    VálaszTörlés
  5. Én, mint szülő, kívánom azt, hogy a gyermeke vagy az unokája járjon ezzel a gyermekkel egy osztályba. Talán lesz oka másként gondolkodni...
    Hol van a becsületes gyerekek és családok védelme???

    VálaszTörlés
  6. Kedves Névtelen!

    Boldogsággal tölt el, hogy ennyire értesült, mindent körbejárt, ismeri a történtek pontos részleteit, és ilyen bőségesen taglalja a dilettantizmusát, az értetlenségét, és írja, írja a böszmeségeket.
    Először is köszönöm az iskola, a rendőrség, a pedagógus, a tanári kar nevében, hogy burkoltan mindenkit hülyének tart és néz, azt is köszönöm, hogy a helyi nevelési tanácsadót a mennyekbe emelte. Munkáját nem vitatom, hiszen nem is nekem kell, és nem is látom. Hát a telefonálási kultúráját nem lehet minősíteni, hiszen ő pszichológus, tudja a konfliktuskezelés minden fortélyát.
    Kedves felnőtt társam!
    A gyereket nem arra kell megtanítani, hogy ne lopjon, hanem arra, hogy a lopás eleve az elítélendő dolgok közé tartozik. Olyan cselekmény, amelyet nem utólag kell magyarázni, hanem egy normálisan szocializálódott családi közösségben észrevétlenül kell nevelni. Elnézést, biztos ezt is rosszul látjuk.
    Örülök, hogy aggódik a türelem miatt; én inkább azon, hogy ennyi sületlenséget tetszett írni.
    Nem az első esete a családnak, nem először jelezte sem az iskola, sem a rendőrség. Nem először nem vizsgálta ki senki, nem először kell megint annak szégyenkeznie, aki semmit nem követett el.
    Könnyű megint mindenkit hibáztatni és könnyed, meg nem fogalmazott nevelési tanácsok alapján egy elkövető mögé felsorakozni, még ha 12 éves is.
    Szóval kedves Felnőtt társam! Legyen olyan kedves - még ha mindenki elmondhatja is a véleményét - tartózkodjon a balga süketeléstől, és próbálja meg felfogni, hogy a rendőrség és a nevelő, valamint az iskola is úgy járt el, ahogy a helyzetben meg kellet ezt tenni. Tudja ők legalább értik, amit csinálnak.
    Tudja, mi a legfontosabb: az iskola ezzel az összes többi rendes, normális emberpalántát védte meg, mutatott példát, állt ki a pedagógusa mellett.
    Ön, és az Önhöz hasonlók meg pletykáljanak nyugodtan a városban, lelkük rajta. Csak kérem,... soha ne legyen nevelési tanácsadó, abból így is túl sok van, és mind jól képzett.
    Ha valakit megbántottam, elnézést kérek, de ez is a szabad véleménynyilvánítás része volt.

    VálaszTörlés
  7. Kedves Névtelen!
    Igenis, lopni BŰN! A nyolcadik parancsolat, kérem szépen! Bűn akkor is, ha gyermek csinálja! 12 éves gyermekről beszélünk, nem 3 évesről aki az oviban elteszi a szomszéd kislány mackóját, mert megtetszett. 2 év múlva fiatalkorú lesz! Addigra eljut odáig hogy nem tolltartót fog lopni, hanem mondjuk laptopot... vag mobiltelefont. Megvárjuk? A pedagógiai szakszolgálat figyelembe vehette volna eddig is az adott gyermek pszichés és mentális állapotát, és odafigyelhetett volna eddig is... Miért csak most? Nagyon zörög a haraszt, úgy látszik...
    Fel akarja hívni magára a figyelmet? Na ne már! Miről beszélünk?
    "A felnőtt társadalom erkölcsi
    normáit egy bizonyos életkor alatt
    nem lehet számon kérni a gyerekektől.
    A szabályok megértése, az önkontroll
    és az erkölcsi érzék nem veleszületett
    tulajdonságok, a személyiség
    fejlődése során alakulnak ki." olvasom a cikkben. Igen, ez igaz, de továbbra is egy olyan gyermekről beszélünk aki 12 éves! A szabályokat igenis be kellene tartani már ennyi idősen. TUDJA hogy nem lehet! mégis MEGTESZI. Újra és újra. Ne csináljunk már belőle áldozatot, akit a csúnya társak rászedtek és nekiajándékoztak egy lopott toltartót! Ugyan már!
    Lopni BŰN! Aki lop, igenis vállalja érte a felelősséget és viselje a következményeit! Egyszer meg lehet botlani. Talán kétszer is... De itt nem először és nem másodszor került szóba a gyermek neve. Csak most nagyobb port vert fel az eset, mert kivételesen be is tudták BIZONYÍTANI! Ezért ugrik most a szakszolgálat is, mert sajnos ezt már nem lehet a szőnyeg alá söpörni...
    Egyetértek az igazgató Úrral! "Ha bűncselekmény történik ezután is a rendőrséghez fordulunk"
    És még egy röpke gondolat a pedagógus "felelőtlenségéről" aki kint hagyta a tolltartóját. Ha én az utcán hagyom a biciglimet, az attól még nem azé, aki először megtalálja. Legalábbis remélem nem ebben az irányban haladunk.
    Ma ballagáson voltam, ahol egy 60 éve érettségizett Úr mondta el a gondolatait, többek közt: "Ti építitek a jövőt. Az építőkövek ti vagytok. Csak rajtatok múlik hogy kocsmát vagy templomot építetek. Építsetek templomot és iskolákat..."
    Úgy legyen!

    Egy szülő

    VálaszTörlés
  8. Baj van a felsővel?
    Ahogy az előző cikkben olvashatták, meg kell hallgatni mindkét oldalt e kérdésben. Így szülőként szeretnék a témában véleményt nyilvánítani.Igen, baj van a felsővel.
    Igen, az ötödik osztály valóban nagy változást jelent a gyerekeknek:
    Míg alsóban egy –két tanító néni foglalkozik velük, felsőben 5-6 tanár tanítja őket, különböző elvárásokkal.
    Míg alsóban a tanító nénik szeretete veszi körül a gyerekeket, figyelemmel kísérik iskolán kívül is sorsukat, ápolgatják lelküket, addig felsőben ez egy szemvillanás alatt megszűnik. A tanár – diák kapcsolat (tisztelet a kivételnek!) kizárólag a tananyag leadására és számonkérésére korlátozódik. Felnőttként kezelik őket, pedig ők 11-14 éves GYEREKEK!!!!!!!!! Akik bármit megtesznek annak, akit igazán szeretnek és tisztelnek.Az ötödik osztályt olyan gyerekek kezdik, akik motiváltak, szeretnek tanulni, húzzák egymást, versengenek egymással a tanulásban, sírva fakadnak 1-1 rossz jegy miatt. Mindez egy tanév alatt eltűnik, a gyerekek utálnak iskolába járni, eltűnik belőlük a versenyszellem (nincsenek kellően motiválva), csak egy vállrándítást okoz 1-1- rossz jegy. Ezt a változást szülőként megélni sem egyszerű. Ez magyarázható a kamaszkorral, de kérdem én ebben a pedagógusoknak valóban nincs részük?
    Sok szülőtársammal együtt szívemre teszem a kezem, és igen, beismerem, hogy a felsős gyerekekkel valóban nehezebb. A problémáik megoldása, viselkedésük kezelése sokkal több türelmet, odafigyelést kíván, s a megoldás a sok-sok beszélgetés. Mivel a gyerekek, idejük nagy részét az iskolában töltik, nevelésükben a szülők mellett a pedagógusoknak is részt kell vállalniuk. A beírások helyett illetve mellett, a problémák többségét az iskolában kellene megoldani, talán több beszélgetéssel????? Azt gondolom, hogy a szülők nagy része próbál partner lenni, megjelenik a fogadóórán, elbeszélget gyermekével a helyes viselkedésről, megbünteti, ha szükséges, de a tiszteletet a pedagógus helyett nem vívhatja ki, ezt mindenkinek magának kell megszereznie. Ez a pedagógusok egy részének sikerült! Igen, van olyan szülő (sajnos nagyon kevés) aki bemegy az iskolába, elmondja véleményét a pedagógusnak, segítséget kér tőle és segítséget ajánl, mégsem változik semmi, illetve mégis, egyesek mindezt a gyereken másnap visszaverik. Mindez azt mutatja, hogy a szülő megjelenése az iskolában bizonyos pedagógusnak nem tetszik.
    A „délutános műszakkal” kapcsolatban mi szülők, már az év elején tudtuk, hogy ez a munkarend megterhelő lesz a 11-12 éves gyerekek számára. Ennek hangot is adtunk az összevont szülői értekezleten. Sajnos, véleményünk csukott fülekre talált. Sőt az alábbiakat közölték velünk:
    „Kedves Szülők! Mi nem magyarázkodni jöttünk, mi csak a tényeket közöljük.”
    „ Semmi különbség nincs abban, hogy a gyerekek délelőtt járnak iskolába és délután külön órára, vagy fordítva.”
    Akkor kérdezem én, mi különbség van abban, hogy a pedagógus délelőtt, vagy délután tanít? Én megkérdeztem, hogy meddig fog ez tartani, mire a válasz az volt, hogy februárig, s ez, HALÁL BIZTOS! Ahogy tudom, az alsós pedagógusok felajánlották a váltott műszak lehetőségét, de ezzel a felsősök mégsem éltek. Igen, belátjuk, a gyerekek viselkedését ez nagymértékben befolyásolja. Nincs lehetőségük társas életet élni, „bandázni” csak az iskolában, erre pedig az 5 perces szünetek nem elegendőek. Így az órai viselkedésük valóban romlott, s ezzel együtt sajnos a tanulmányi eredményük is. Sajnos ez különösen nagy problémát okozott a nyolcadik osztályos gyerekeknél, akiknek, mint tudjuk, a jövőjük múlott ezen a féléven.
    Szülőként, sok szülőtársammal együtt akkor lennék a legboldogabb, ha soha nem kellene kimondanom, az Ön által divatosnak nevezett „Baj van a felsővel!” mondatot, és ha újra büszkék lehetnének a gyermekeink arra, hogy a Kernstok Károly Általános Iskola felsős tanulói.
    Nem kívánhatunk jobbat, mint azt, hogy az ÚJ ISKOLA újra a régi, gyerekbarát intézmény legyen, magas szintű oktatással. Ám azt Önnek is be kell látnia, hogy ehhez nem elegendő egy új épület…
    Egy szülő

    VálaszTörlés
  9. Tisztelt Névtelen 1!
    Lopni igen is bűn! Már dédapáink is így tanulták a 10 parancsolatban, sőt messzebb megyek . Úgy tanultuk, hogy Szent László jogtudorai már egy tyúk ellopásáért is kezet vágtak le.Természetesen nem ezt az időt szeretném visszahozni, de a normális gondolkodású ember megtanítja gyermekének, hogy semmit nem szabad elvenni, ami nem a sajátja.Ha az oviból, suliból esetleg mégis idegen ceruza, vagy radír ugrik a zsebbe vagy a táskába , nohát az aggódó szülő már másnap visszaviszi az idegen tárgyat -nagy szégyenkezve. Ha ez a gyerek már 12 éves, és többször előfordult már, hogy más tulajdonát hazavitte -kérdem én: A szülő hányszor állt az óvó - tanító néni elé gyermekével, hogy visszahoztuk azt ami nem a mienk! Ha pedig a Szakszolgálat ilyen jól végzi a munkáját, mint ahogy a kedves Névtelen írta, nos akkor hová küldték vizsgálatra ezt a gyereket? Mit léptek ez ügyben? Bizony nagyon szerettem volna erről is olvasni. Ők hogyan védik ezeket a gyerekeket? Vagy csak kimondjuk: Ő ilyen, így viseljétek el? Neki jogai vannak. -És a többi egészséges gyereknek mihez van joga? És még egy gondolat! A szülő felelőssége? Ő nem szégyenkezik?- mint az nagyon sokan tennénk?- Nem! Az ő gyermekével mindenkinek törődnie kell csak ő magának nem? Talán félti a különböző támogatásokat amiket kap? és egyszerűbb a bűnösség beismerése helyett "farkast" kiáltani!- Ez is elgondolkodtató nem???

    VálaszTörlés
  10. Igen, jó lenne, ha a pedagógiai szakszolgálat vezetője elmondaná erről a véleményét! megnyugodnék, mint szülő, hogy együttműködnek az intézmények minden gyermekért!

    Tisztelettel: Gombóc

    VálaszTörlés
  11. Kedves Gombóc!

    Ide kéne ezt a megjegyzést írni:
    http://nyergesihirmondo.blogspot.com/2011/04/lopni-bun-vagy-megse-frissites.html
    ez a cikk helye itt a blogon. Úgy könnyebb nyomon követni és válaszolni.

    VálaszTörlés