Nyergesújfalu 2010. szeptember 24-én avatta fel a felújított, modernizált rendelőintézetet. Nekünk, idősebbeknek nem volt kétséges, kiről legyen elnevezve az új intézmény. A szakrendelésekhez, fejlett műszerezettséghez szokott fiataloknak viszont be kell mutatnunk a névadót, dr. Tábori Lajos körorvost. Az ünnepélyen az egészségügyi dolgozókon kívül nagyrészt olyanok voltak jelen, akik elsősorban rá szerettek volna emlékezni, de ez csak részben sikerült. Ez a cikk talán pótol valamit…
Babona és szegénység
Szent István királyunknak tulajdonítják azt a rendeletet, mely szerint tíz falu köteles volt egy kirurgust seborvost, felcsert) alkalmazni. Ennek első, Nyergesújfalura vonatkozó írásos nyomát az első magyarországi népszámlálás (1785.) adataiban találjuk: 156/1/2.: “Gemein Quartier Haus”: megyei kirurgus, nőtlen, Ignatius Losbiegler. Bába is volt a faluban, őt így mutatja be: „A legérdekesebb özvegyi háztartás a bábáé. Bár a faluban másutt is él idegen nevű, hat évesnél fiatalabb „elhagyott” gyermek, a bábánál 2 leány és 3 különböző
nevű kisgyerek él.”
Népes község lévén Nyergesújfalunak már a II. világháború előtt is volt körzeti orvosa, fogorvosa, szülésznője, állatorvosa, gyógyszertára. Az akkori állapotokhoz képest előnyös helyzetét erősen befolyásolta, hogy a környező falvak lakosságának ellátása is az itteni egészségügyiekre hárult. Így a betegellátás igen sok kívánnivalót hagyott maga után: nagy volt a csecsemőhalandóság, a tuberkulózisos megbetegedések száma, a meszes ivóvíz következtében a strumásoké. Az egyetlen működő orvos munkáját a babona és a szegénység nehezítette. Az 1800-as évek vége felé Nyergesújfalun Kelndorfer Ármin (Kernstok Károly édesanyjának fivére), majd dr. Deutsch Ármin volt az orvos. 1928-tól 1968-ig dr. Tábori Lajos volt a körorvos. 1931 és 1945 között dr. Dési Lázár magánorvosként működött a községben. Osváth szerint 1937-ben így nézett ki Nyergesújfalu egészségügye a statisztika tükrében: “1 körorvos, 1 magánorvos, 3 bába, 1 gyógyszertár, kórház Esztergomban, Stefánia Szövetség helyben, az ivóvíz pedig közepes.”
Pénzt is adott a recept mellé
A háború után az orvosi rendelő az új városháza helyén álló épületben volt, majd leköltözött a “Zsitvay-házba”. Ezt 1978-ban átépítették, azóta „Kiskórház”-ként az esztergomi kórház kihelyezett intézeteként működik. Ezt az épületet bővítették és adták át 2010 szeptemberében. Dr. Tábori Lajos 40 évig volt a község “doktor bácsi”-ja, ezzel megszolgálta, hogy ő legyen az új Rendelőintézet névadója. 1894-ben Nagyszombatban született. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A 71. gyalogezreddel és a 2. huszárezreddel az orosz és oláh fronton küzdötte végig a háborút, mint katonaorvos. Az arany érdemkereszt és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. 1920. augusztus 1-jén, mint a 2-es gyalogezred orvos főnöke vált meg a nemzeti hadseregtől. Utána kórházi alorvos volt Esztergomban, majd 1928 júliusától 1968-as nyugdíjazásáig, 74 éves koráig Nyergesújfalun volt körorvos. Itt a II. világháború előtt képviselő-testületi tag, a magyar Vöröskereszt Egylet helyi fiókjának alelnöke volt. Felesége: Makk Etelka, gyerekei: Lajos, László és Lívia. Amikor elkezdte az orvosi munkáját, egységes egészségügyi ellátásról aligha lehetett beszélni. Olyan is előfordult, hogy a recept mellé a kiváltáshoz szükséges pénzt is mellékelnie kellett. Ápolónő, orvosírnok akkor nem állt rendelkezésére, mindent magának kellett megoldania. A segítség már csak idős korában adatott meg számára. 1957-ben megkapta az “Érdemes orvos” kitüntetést, majd a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták munkásságát.
Szálfaegyenes termetére, szikár alakjára, csontos kezére még sokan emlékezünk. Hosszú pályafutásának eseményei ma már csak anekdotaként szállnak szájról szájra a rá hálásan emlékezők között. Esztergomban, 1977-ben 83 éves korában halt meg. Amíg épült a rendelő, a nyergesi betegek a lábatlani dr. Tulassay József Rendelőbe jártak szakrendelésekre. Ott láthatták a követendő példát, hogy a lábatlaniak hogyan tartják életben szeretett orvosaik emlékét. Dr. Tulassay József-emléktáblát állítottak az intézet előtti parkban. A településen dolgozó orvosok fényképei pedig a lépcsőház falát díszítik. Ennek a példának a követését javaslom a dr. Tábori Lajos Rendelőintézet dolgozóinak és fenntartójának is.
PADÁNYI LAJOS
Babona és szegénység
Szent István királyunknak tulajdonítják azt a rendeletet, mely szerint tíz falu köteles volt egy kirurgust seborvost, felcsert) alkalmazni. Ennek első, Nyergesújfalura vonatkozó írásos nyomát az első magyarországi népszámlálás (1785.) adataiban találjuk: 156/1/2.: “Gemein Quartier Haus”: megyei kirurgus, nőtlen, Ignatius Losbiegler. Bába is volt a faluban, őt így mutatja be: „A legérdekesebb özvegyi háztartás a bábáé. Bár a faluban másutt is él idegen nevű, hat évesnél fiatalabb „elhagyott” gyermek, a bábánál 2 leány és 3 különböző
nevű kisgyerek él.”
Népes község lévén Nyergesújfalunak már a II. világháború előtt is volt körzeti orvosa, fogorvosa, szülésznője, állatorvosa, gyógyszertára. Az akkori állapotokhoz képest előnyös helyzetét erősen befolyásolta, hogy a környező falvak lakosságának ellátása is az itteni egészségügyiekre hárult. Így a betegellátás igen sok kívánnivalót hagyott maga után: nagy volt a csecsemőhalandóság, a tuberkulózisos megbetegedések száma, a meszes ivóvíz következtében a strumásoké. Az egyetlen működő orvos munkáját a babona és a szegénység nehezítette. Az 1800-as évek vége felé Nyergesújfalun Kelndorfer Ármin (Kernstok Károly édesanyjának fivére), majd dr. Deutsch Ármin volt az orvos. 1928-tól 1968-ig dr. Tábori Lajos volt a körorvos. 1931 és 1945 között dr. Dési Lázár magánorvosként működött a községben. Osváth szerint 1937-ben így nézett ki Nyergesújfalu egészségügye a statisztika tükrében: “1 körorvos, 1 magánorvos, 3 bába, 1 gyógyszertár, kórház Esztergomban, Stefánia Szövetség helyben, az ivóvíz pedig közepes.”
Pénzt is adott a recept mellé
A háború után az orvosi rendelő az új városháza helyén álló épületben volt, majd leköltözött a “Zsitvay-házba”. Ezt 1978-ban átépítették, azóta „Kiskórház”-ként az esztergomi kórház kihelyezett intézeteként működik. Ezt az épületet bővítették és adták át 2010 szeptemberében. Dr. Tábori Lajos 40 évig volt a község “doktor bácsi”-ja, ezzel megszolgálta, hogy ő legyen az új Rendelőintézet névadója. 1894-ben Nagyszombatban született. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A 71. gyalogezreddel és a 2. huszárezreddel az orosz és oláh fronton küzdötte végig a háborút, mint katonaorvos. Az arany érdemkereszt és a Károly-csapatkereszt tulajdonosa. 1920. augusztus 1-jén, mint a 2-es gyalogezred orvos főnöke vált meg a nemzeti hadseregtől. Utána kórházi alorvos volt Esztergomban, majd 1928 júliusától 1968-as nyugdíjazásáig, 74 éves koráig Nyergesújfalun volt körorvos. Itt a II. világháború előtt képviselő-testületi tag, a magyar Vöröskereszt Egylet helyi fiókjának alelnöke volt. Felesége: Makk Etelka, gyerekei: Lajos, László és Lívia. Amikor elkezdte az orvosi munkáját, egységes egészségügyi ellátásról aligha lehetett beszélni. Olyan is előfordult, hogy a recept mellé a kiváltáshoz szükséges pénzt is mellékelnie kellett. Ápolónő, orvosírnok akkor nem állt rendelkezésére, mindent magának kellett megoldania. A segítség már csak idős korában adatott meg számára. 1957-ben megkapta az “Érdemes orvos” kitüntetést, majd a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmazták munkásságát.
Szálfaegyenes termetére, szikár alakjára, csontos kezére még sokan emlékezünk. Hosszú pályafutásának eseményei ma már csak anekdotaként szállnak szájról szájra a rá hálásan emlékezők között. Esztergomban, 1977-ben 83 éves korában halt meg. Amíg épült a rendelő, a nyergesi betegek a lábatlani dr. Tulassay József Rendelőbe jártak szakrendelésekre. Ott láthatták a követendő példát, hogy a lábatlaniak hogyan tartják életben szeretett orvosaik emlékét. Dr. Tulassay József-emléktáblát állítottak az intézet előtti parkban. A településen dolgozó orvosok fényképei pedig a lépcsőház falát díszítik. Ennek a példának a követését javaslom a dr. Tábori Lajos Rendelőintézet dolgozóinak és fenntartójának is.
PADÁNYI LAJOS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése